„Ebrahim Raiszi halálával az iráni rendszer jövője a tét”

Helikopterbalesetben vesztette életét vasárnap Ebrahim Raiszi iráni elnök, valamint Hoszein Amir-Abdollahián külügyminiszter. A Magyar Nemzetnek Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója, valamint Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója beszélt arról, mi várható Iránban az elnök halála után.

Ali Hámenei iráni ajatollah támogatói tüntetésen vesznek részt a kormányellenes megmozdulások idején Teheránban 2022. szeptember 23-án. Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: AFP/NurPhoto

– Káosz van Iránban – szögezte le lapunk megkeresésére Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója. Vasárnap ugyanis helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi iráni elnök: az államfő aznap az ország Kelet-Azerbajdzsán nevű tartományában járt egy gát felavatásán, amelyen Ilham Alijev azeri elnök is részt vett. Az esemény után Raiszi egy három helikopterből álló kötelékkel indult vissza a tartomány székhelyére, Tebriz városába, ám gépe már nem érte el a települést – Uzi falu környékén lezuhant, a balesetet senki sem élte túl.

خبر فوری: ابراهیم رئیسی رئیس جمهور ایران در حادثه سقوط بالگرد دیروز کشته شد - کانال تلگرام IRINN

گزارش ها حاکی از آن است که بالگرد قبل از سقوط در اثر شرایط جوی شدید و مه به کوه برخورد کرده است. pic.twitter.com/dMzqjbuRpu

— حنانیا نفتالی (@HananyaPersian) May 20, 2024

Raiszi 63 évesen hunyt el, szintén a halálos áldozatok között van Hoszein Amir-Abdollahián külügyminiszter.

Az elnöki feladatokat ideiglenes jelleggel a 68 éves Mohammad Mokhber vette át, aki 2021 augusztusa óta tölti be az első alelnöki posztot.

Iránban a következő elnökválasztást 2025-ben tartották volna, ám az iráni törvények értelmében Raiszi halála miatt ötven napon belül előre hozott elnökválasztást kell tartani. Sárközy Miklós azonban úgy látja, nem egyszerű feladat elé néz a perzsa ország, ugyanis hatalmi harc indulhat meg az elnöki székért: Raiszi ugyanis nemcsak államfő volt, őt szánták a már 85 éves Ali Hamenei ajatollah, azaz Irán legfelsőbb vezetőjének utódjának is.

A szakértő szerint most a rendszer jövője a tét.

Arról pedig, hogy mi várható a perzsa országban a következő időszakban, Tárik Meszár beszélt a Magyar Nemzetnek. Az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta, egyelőre még semmit sem tudni arról, ki lehet Raiszi utódja. – Az elnöki pozícióra sokan jelöltethetik magukat, de a 12 tagú Őrök Tanácsa dönti el, hogy ki indulhat a választáson. Az Őrök Tanácsa tagjainak kinevezésére meg maga a legfelsőbb vezető van leginkább hatással, hat tagját közvetlenül ő nevezi ki – hangsúlyozta. Álláspontja szerint a konzervatívabb jelöltek indulhatnak elsősorban, a következő elnök négy évig lája el az elnöki feladatokat. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az iráni rendszer feje alapvetően a legfelsőbb vezető, azaz Hamenei ajatollah.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje (k) iráni tábornokok társaságában a teheráni katonai akadémián 2019. október 30-án (Fotó: MTI/EPA/Hamenei ajatollah sajtóirodája)

Emlékeztetett továbbá, hogy nem Raiszi az egyetlen iráni vezető politikus, aki hivatali ideje alatt életét vesztette. Irán második elnökét, Mohammad Ali Radzsait 1981-ben bombamerénylet során gyilkolták meg, de a miniszterelnökök között is volt olyan, aki merénylet áldozata lett, mégpedig szintén 1981-ben Mohammad Dzsavad Bahonar.

Tárik Meszár szerint Raiszi halálának inkább belpolitikai következményei lesznek, ugyanis az iráni elnöknek voltak ellenlábasai is. – Óriási tüntetések voltak Mahsza Amini halála után, amikor tömegek követelték távozását – idézte fel az iráni nő 2022 szeptemberében bekövetkezett halála utáni eseményeket. Hosszú távon viszont egy újabb erőskezű politikus felemelkedése várható, de ehhez még el kell telnie egy kis időnek – tette hozzá.

A szakértő szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben Irán nem is teheti meg, hogy mérsékeltebb politikát folytasson.

Iránnak egyébként olyan országok is felajánlották segítségüket, mint Szaúd-Arábia és Törökország. Előbbi azért is érdekes, mert az iráni–szaúdi kapcsolatok hosszú éveken át mélyponton voltak, tavaly jelentették be a felek, hogy kínai közreműködés révén helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat.

شهادت خادم ملت، رئیس جمهور محبوب و مردمی حضرت آیت الله دکتر رئیسی و دیپلمات انقلابی و جهادی، جناب آقای دکتر امیرعبداللهیان، وزیر خارجه و همراهانشان را تسلیت می نمائیم. pic.twitter.com/dRVOD0Aq92

— 🇮🇷 وزارت امور خارجه (@IRIMFA) May 20, 2024

Ankara és Teherán viszonya szintén nem alakult túl jól az elmúlt időszakban, ám bizakodásra adott okot Raiszi törökországi tárgyalása Recep Tayyip Erdogan török elnökkel: az egyeztetések során temérdek megállapodást írtak alá a felek, valamint számos kérdést megvitattak a török–iráni együttműködést illetően.

Borítókép:Ali Hamenei iráni ajatollah támogatói tüntetésen vesznek részt a kormányellenes megmozdulások idején Teheránban 2022. szeptember 23-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)