Az Európai Unió korábban döntést hozott a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekkel kapcsolatban. A rendelet május 23-án lép hatályba. A határozat értelmében ezeknek a forrásoknak a 90 százaléka az EU költségvetésébe kerül Kijev katonai támogatásának későbbi finanszírozására. A fennmaradó összeget Brüsszel potenciális kockázatainak fedezésére fordítják.
Az ilyen döntések, bár látjuk, hogy óvatosak, tisztában van annak potenciális veszélyével és következményeivel, de a megszorítási lehetőség sem más, mint kisajátítás
– mondta a Kreml szóvivője, írta az Rg.ru.
Peszkov szerint ezen bevételek más célokra való átcsoportosítása a nemzetközi pénzügyi rendszer minden szabályának és normájának megsértése.
Szorosan figyelemmel fogjuk kísérni, hogy ez hogyan valósul meg. A következmények és a válaszlépések értékelése folyamatban van
– tette hozzá Peszkov.
A Kreml régi-új sajtótitkára arról is beszélt, hogy Moszkva észrevette, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi pénzintézetek vezetői többször is felszólították őket, hogy térjenek észhez, és ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek elkerülhetetlenül károkat okoznak a nemzetközi pénzügyi és gazdasági rendszerben.
Korábban az EU vagyonnal kapcsolatos oroszellenes politikáját az orosz külügyminisztérium „szabályok és korlátozások nélküli játéknak” tekintette. Tallinn Kijevnek adja a zárolt orosz vagyont, ami Moszkva szerint egyenesen lopás, írt róla lapunk korábban.
Május 15-én az észt parlament törvényt fogadott el az Oroszországi Föderáció befagyasztott vagyonának felhasználásáról. Hatvanöt képviselő megszavazta azt a dokumentumot, amely lehetővé teszi, hogy Tallinn blokkolt orosz eszközöket utaljon át Kijev megsegítésére.
