Soros György és Manfred Weber háborúba vinnék Európát

A halálba küldené szinte egész Európát Soros György háborúpárti milliárdos, baloldali oligarcha és a mutyis Manfred Weber, a szintén háborúpárti európai néppárti elnök. Terveik között ugyanis az szerepel, hogy mindenáron legyőzzék Vlagyimir Putyin orosz elnököt, feláldozva az európai embereket.

2024. 05. 30. 8:45
WEBER, Manfred
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Fotó: Leonhard Simon
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre aggasztóbbak a háborúpárti politikusok tervei arra az esetre, ha az Európa nagy részét felölelő NATO és Oroszország katonai konfrontációba keveredne. De vajon kik vennék fel a harcot az orosz csapatokkal? Nyugati vezetők kijelentései szerint korántsem azok, akik saját maguk sodorják a kontinenst a világháborúba, sokkal inkább olyanok fizethetnek meg a biztonsági helyzet fokozásáért, akik nem tehetnek arról, ám sokkal kevesebb befolyással bírnak. Már konkrét tervek is napvilágra kerültek, hogyan nézhet ki a harmadik világháború forgatókönyve.

Soros György amerikai–magyar üzletember, baloldali oligarcha Fotó: Fabrice Coffrini/AFP

A budapesti születésű Soros György háborúpárti amerikai–magyar milliárdos szerint vétek lenne feláldozni az amerikai katonákat Európáért, inkább kelet-európaiakat küldene a frontra – noha éppen a térség vezető politikusai figyelmeztetnek szinte naponta az orosz–ukrán háború eszkalációjának veszélyére.

 

Kelet-európaiak fizetnének a háborúpártiak javaslataiért

A baloldali oligarcha háborúpárti nézetei nem újkeletűek, már 1993-ban készült arra, hogy kelet-európaiakat cibáljon a háborúba, csökkentve az esélyét, hogy a NATO-tagországok katonái kockáztassák az életüket. Akkoriban a védelmi szövetség legkeletibb vonala Törökországot leszámítva Olaszországnál és Németországnál véget ért, a NATO-tagság azonban mára sem lett garancia arra vonatkozóan, hogy a kelet- és közép-európai országokat ne használnák védvonalként.

Különösen annak fényében, hogy a háborúpárti nyugati országok zöme még saját védelmét is jelentősen megnyirbálta csak azért, hogy Ukrajnát támogathassa a háborúban.

Az Egyesült Államoknak nem kellene a világ rendőreként viselkednie. Ha cselekedne, akkor másokkal együttműködve cselekedne. Mellesleg a kelet-európai élőerő és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a partnerség katonai potenciálját, mert csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez egy életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben

fogalmazta meg álláspontját Soros György még 1993-ban írt, Egy új világrend felé: A NATO jövője című tanulmányában.

A NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Lettországban szolgálatot teljesítő lengyel katonák PT–91-es harckocsikkal tüzelnek a Silver Arrow (Ezüstnyíl) fedőnevű hadgyakorlaton a lettországi Adazi településnél levő támaszponton 2023. szeptember 29-én Fotó: Valda Kalnina/MTI/EPA

Csakhogy, ha a NATO nyugat-európai tagállamait nézzük, korántsem állnak készen arra, hogy egyfajta ernyőként megvédjék a kelet-európai katonákat. A védelmi szövetség tavalyi adatai is arra mutattak rá, hogy az olyan regionális nagyhatalmak, mint Franciaország, Németország, Olaszország, vagy Belgium 2014 óta nem tudta elérni a NATO kétszázalékos küszöbét, miszerint a GDP két százalékát védelmi kiadásokra kell költeni. Aggasztó továbbá az is, hogy egyes nemzeti haderőkről rendszerint hallani olyan híreket, nemhogy egy háborúra, de még saját országuk megvédésére sem állnak készen: például a német Bundeswehr létszám- és felszerelésügyileg is súlyos problémákkal küzd, amelyek az orosz–ukrán háború kirobbanása óta még inkább fokozódtak.

Soros György egyébként az elmúlt években is hangoztatta álláspontját, pedig akkor már olyan tagokkal bővült a NATO, mint Magyarország, Csehország, Lengyelország, vagy a balti államok – tehát a szövetség keleti vonala még inkább kitolódott.

 

 

Soros György szerint a harmadik világháború a megoldás

2014. április 7-én egy véleménycikket jelentetett meg az Open Society Foundations oldalán, amelyben arról írt, hogy új Ukrajna születik, amelyet nem tud majd legyőzni Oroszország. Úgy fogalmazott: „Egy új nemzet, egy új Ukrajna születésének vagyunk tanúi – egy határtalan jövővel, amelyet olyan emberek tesznek lehetővé, akik hajlandók életüket áldozni hazájukért”. A mostani háborúpárti narratíva pedig már tíz éve megjelent Soros György szóhasználatában. Nem egy európai vezetőtől hallani, hogy Ukrajna védi a Nyugatot. Soros György viszont már egy 2015. március 30-án megjelent interjúban Nyugat-Berlinhez hasonlította Ukrajnát, és kijelentette, hogy az ország az EU-t védi az orosz agresszióval szemben.

2022. május 24-én a Project Syndicate-en megjelent írásában pedig már a harmadik világháború esélyét is felvetette, alig néhány hónappal az orosz–ukrán háború kirobbanását követően – mint aki csak az alkalomra várt.

Soros György szerint csak így lehet legyőzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akivel kapcsolatban úgy fogalmazott, ha nem állítják meg, összeomolhat a civilizáció.

Manfred Weber és Soros György okozhatja Európa halálát

Minden bizonnyal emberére talált Soros György az Európai Néppárt elnöke, a mutyis Manfred Weber személyében, aki pedig a kötelező sorkatonai szolgálatot vezetné be az egész kontinensen.

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat

– fogalmazott. Weber a nukleáris fegyvereket is szóba hozta. 

Szeretném a nukleáris védelem európai dimenzióját hosszú távú célnak tekinteni. De amíg ez nem reális, addig el kell fogadnunk Macron ajánlatát, és most azon kell gondolkodnunk, hogy Franciaország nukleáris fegyverzetét hogyan lehet beágyazni az európai struktúrákba is

 – nyilatkozta a háborúpárti politikus.

Mint arról korábban beszámoltunk, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egész Európára kiterjesztené a sorkatonaságot. A V4NA nemzetközi hírügynökség azt írta, a júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás. Ha ugyanis a háborút támogatók szereznek többséget, akkor elkerülhetetlen lehet a világháború, ha azonban a háborút ellenző pártok jutnak inkább szóhoz, akkor az orosz–ukrán háború Ukrajna határain belül maradhat.

Weber terve egyre nagyobb visszhangot kap Európa-szerte, ami még több muníciót adhat azoknak a kormányoknak, amelyek a sorkatonaság bevezetésével orvosolnák nemzeti haderejük problémáit. A kötelező sorkatonai szolgálat alól viszont a nők sem lennének kivételek.

Beszédes továbbá az a tény, hogy ha a sorkatonaságot Európában minden országra vonatkozóan bevezetik, többnyire ugyanazon korosztályok fiataljaira vonatkozna, ami azt jelenti, világháború esetén egy egész generációnyi fiatal eshet el a háborúpárti politikusok felelőtlen nyilatkozatai és politikája miatt.

Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke (Fotó: MTI/EPA/Leonhard Simon)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.