Miattuk vagyunk egy lépésre a világháborútól, ezek a politikusok akarják a háborút

Szinte egész Európa háborúpárti álláspontot képvisel az orosz–ukrán konfliktusban. A háborús pszichózis egyre nagyobb méreteket ölt a kontinensen. A sisakok küldésétől ma már a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséig jutottak az európai politikusok.

Ukrajna, 2024. május 22. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2024. május 22-én közreadott videóról készített képen orosz tüzérek 122 milliméteres BM-21-es Grad rakétavetõvel ukrán állásokra tüzelnek. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium Fotó: -

Borrell szerint Oroszország fenyegeti Európát mind a folyamatban lévő ukrajnai háborújával, mind az EU-tagállamok elleni hibrid támadásokkal.

Egy nagy intenzitású hagyományos háború Európában már nem fantázia.

Borrell azt is mondta, hogy üdvözli a tanács döntését, miszerint a lefoglalt orosz eszközökből származó bevételeket Ukrajnának adják.

Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat, és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki szintén háborús lázban ég.

Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főigazgatója felszólal egy sajtótájékoztatón Brüsszelben, Belgiumban 2023. november 13-án. Fotó: Anadolu/AFP/ Dursun Aydemir

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint is itt az ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelem érdekében, és az EU gazdaságát háborús alapokra helyezzük.

A botrányt botrányra halmozó, háborúpárti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a háború második évfordulóján Kijevben járt, hogy támogatását fejezze ki Ukrajnának. 

Minden eddiginél jobban kitartunk Ukrajna mellett. Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag, erkölcsileg. Amíg az ország végre szabad lesz.

A bizottság elnöke szerint egész Európának közös légvédelmi pajzsra van szüksége, ahogyan azt Micotákisz és Tusk javasolta.

 

A háborúra való felhívás leginkább a balti államokban hullott termékeny talajra

Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta: „A gyengeség provokálja Oroszországot, nem az erő.” Kaja Kallas szerint Oroszország „árnyékháborút” folytat a Nyugat ellen. A kormányfő ugyanakkor nem látja a közvetlen konfliktus veszélyét Oroszországgal, még akkor sem, amikor a szövetségesek segítenek Kijevnek kiképezni a katonáikat. Kallas szerint az ukrajnai erők kiképzésének segítése saját területén – ellentétben Európa más részeivel – nem lenne eszkaláció. 

Csak a győzelem lehet a célunk, de Ukrajna fogja meghatározni, hogy mi ez a győzelem

– mondta.

Emmanuel Macron (j), Franciaország elnöke üdvözli Kaja Kallas észt miniszterelnököt a párizsi Elysee-palotában 2024. május 3-án megtartott találkozó előtt. Fotó: AFP

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is a háborúpárti vezetők sorában található. A kormányfő azt mondta:

A mi problémánk az, hogy nagyon kiszámíthatók vagyunk Oroszország és Putyin számára, mert folyamatosan azt mondjuk nekik, hogy mit nem fogunk megtenni, és vörös vonalakat húzunk magunknak, de Putyinnál nincsenek vörös vonalak.

 Simonyte szerint ragaszkodnunk kell a védelmi kiadások ambiciózus szintjeihez, és harcra kész katonai személyzetre van szükségünk a NATO–orosz határ mentén.

Gitanas Nauséda litván elnök amiatt aggódott áprilisban, hogy egyszerűen elvész az Ukrajnára fordított figyelem. – És tényleg kár, hogy azt látjuk, hogy meghozzuk a döntéseket, de nem hajtjuk végre azokat – tette hozzá. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország félelmet, bizonytalanságot és kételyt próbál terjeszteni szándékaikkal kapcsolatban a Balti-tengeren. Litvániában nagy aggodalomra ad okot az orosz csapatok legutóbbi eredményessége Ukrajna északkeleti részén. 

Landsbergis szerint: – Kezdettől fogva elkövettük azt a hibát, hogy korlátoztuk az ukránokat, mert az eszkalációnak lehetne tekinthető.

Képesnek kell lenniük, hogy csapást mérjenek orosz területre, az utánpótlási vonalakra és az Ukrajna támadására készülő katonai egységekre. A nyugati katonai kiképzőknek vissza kell térniük Ukrajnába, hogy felgyorsítsák az új erők kiképzését

– írta a The Guardian.

Lettország miniszterelnöke, Evika Silina beszélt a médiával a finn–lett katonai páncélozott járműgyártó Patria új gyártóüzemének hivatalos megnyitó ünnepségén 2024. május 24-én Valmierában, Lettországban. Fotó: AFP/Gints Ivuskans

Evika Silina lett miniszterelnök idén áprilisban azt mondta: – Lettország azt is tervezi, hogy továbbra is segíti Ukrajnát, és ebben a hónapban készítjük elő a következő védelmi segélycsomagot. Riga lőszerrel és egyéb felszereléssel látná el Kijevet.

Lettország tízmillió euróval (3,8 milliárd forint) járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelyében tüzérségi lövedékeket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajnának – közölte Evika Silina. Emellett a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat. Az elmúlt időszakban a sorkatonaság bevezetésével kapcsolatban az újságok oldalaira kerülő Weber a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.

Szeretném a nukleáris védelem európai dimenzióját hosszú távú célnak tekinteni. De amíg ez nem reális, addig el kell fogadnunk Macron ajánlatát, és most azon kell gondolkodnunk, hogy Franciaország nukleáris fegyverzetét hogyan lehet beágyazni az európai struktúrákba is

 – nyilatkozta a politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arra ösztönzi partnereit, hogy közvetlenebbül vegyenek részt a háborúban azáltal, hogy segítik az orosz rakéták elfogását Ukrajna felett, és lehetővé teszik Kijevnek, hogy nyugati fegyvereket alkalmazzon a határ közelében felhalmozódó ellenséges katonai felszerelések ellen. 

Ukrajna elnöke azt mondta: 

Háromszáz repülőgépet használnak az oroszok Ukrajna területén. Legalább 120-130 repülőgépre van szükségünk, hogy ellenálljunk az égen

 – mondta. Eközben Kijev az F–16-os vadászrepülőgépek átadását várja. Zelenszkij pedig újabb ötlettel állt elő addig, amíg ez nem történik meg. Azt mondta, hogy ha az országok nem tudják azonnal szállítani a gépeket, akkor át is repülhetnek azokkal a szomszédos NATO-államokból, és lelőhetik az orosz rakétákat.

Európa háborús pszichózisára természetesen az oroszok is reagáltak. Ha a Nyugat Ukrajnáért akar harcolni a csatatéren, Oroszország felkészült rá: 

Ez az ő joguk – ha azt akarják, hogy a csatatéren legyen, akkor a csatatéren lesz

 – idézte Szergej Lavrov szavait a RIA állami hírügynökség. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor kész leállítani az ukrajnai háborút egy tárgyalásos tűzszünettel, amely elismeri a jelenlegi harctéri vonalakat – mondta négy orosz forrás a Reuters hírügynökségnek, akik szerint az is igaz, hogy készen áll a harcra, ha Kijev és a Nyugat nem válaszol. A Putyin környezetében zajló megbeszéléseket ismerő három forrás azt mondta, hogy az orosz vezető a csalódottságát fejezte ki tanácsadók egy kis csoportjának amiatt, hogy szerinte a Nyugat által támogatott kísérletek akadályozzák a tárgyalásokat, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntése, miszerint kizárja a tárgyalásokat. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a Kreml többször is világossá tette, Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében, mondván, az ország nem akar örök háborút. A tűzszünet vagy akár a béketárgyalások lehetősége jelenleg ugyanakkor távolinak tűnik. 

Borítókép: A videóról készített képen orosz tüzérek 122 milliméteres BM–21-es Grad rakétavetővel ukrán állásokra tüzelnek (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)