Világháborús nyilatkozat, a NATO főtitkára megelőzésnek hívja a háború kiterjesztését

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a NATO Parlamenti Közgyűlés szófiai ülése alkalmából interjút adott a Capital című lapnak. A háborús retorika és a pszichózis egyre csak fokozódik, valójában ez derül ki Stoltenberg minden szavából. Már bevetésre alkalmas erőket szerveznek. Különösen érdekes (vagy riasztó) az interjúban, hogy hatalmas számú, különböző nemzetiségű katonákból akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést – és közben a NATO-főtitkár eufemisztikusan, mintegy becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi azt. Így még inkább érthető (pontosabban: félelmetes), hogy az európai uniós, NATO-országok egymást túllicitálva jelentik be, hogy bevezetik a sorozást, a sorkatonaságot – és következő lépésként fiúkat, fiatalembereket, férfiakat fognak a frontra küldeni – mutatott rá az Origó.

Harkiv régió, 2024. május 14. A 92. dandárhoz tartozó Achilles zászlóalj egyik ukrán katonája egy öngyilkos drónt készül indítani orosz célpontok felé a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. május 12-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

– Képes-e a NATO elég gyorsan megszervezni egy háromszázezer fős nagyságrendű NATO Reagáló Erőt?

Most már vannak terveink olyan erőkre vonatkozóan, amelyek sokkal magasabb szintű harckészültségi szintet érnek el. Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár távozik az olasz miniszterelnöki hivatalból, a Chigi-palotából Rómában 2024. május 8-án (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari)

– Ön szerint melyek a fő biztonsági kockázatok és kihívások Bulgária és más NATO-országok számára a közelmúlt ukrajnai eseményei kapcsán – a Harkiv elleni új orosz offenzíva és egy új ukrán ellentámadás belátható időn belüli alacsony valószínűsége mellett?

A NATO-szövetségesek esetében nincs közvetlen katonai fenyegetés. De természetesen nagyon nehéz helyzetet látunk Ukrajnában. És ezért kell fokoznunk a támogatásunkat.

Üdvözlendő, hogy a szövetségesek ezt kezdik megtenni azután a néhány hónap után, amikor nem tudtunk mindent teljesíteni, amit ígértünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor ez a háború elkezdődött, a legtöbb szakértő biztos volt abban, hogy Oroszország néhány héten belül meg fogja szerezni az ellenőrzést Ukrajna felett. Ez azonban nem sikerült neki, elbukott. Az ukránok felszabadították a háború kezdete óta az oroszok által megszállt terület mintegy ötven százalékát. Az elmúlt hónapokban a frontvonalon összetettebb helyzetet láttunk. 

Ezért kell növelnünk a segítségünket. Hosszú távú támogatást is kell nyújtanunk, kiszámíthatóbb módon. Ezért úgy vélem, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek meg fognak állapodni abban, hogy a NATO hangsúlyosabb szerepet vállal az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás koordinálásában és biztosításában.

Rendőrök vizsgálják a helyszínt egy orosz légitámadást követően az észak-ukrajnai Harkiv édességgyárának közelében 2024. május 27-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

– Az elmúlt hónapokban az ukránoknak nemcsak nincs elég fegyverük és lőszerük, de fáradtnak is tűnnek és nincs elég emberük. Hogyan lehet ezt a problémát megoldani?
– Ukrajnának emberekre és harci felszerelésre van szüksége. A NATO-szövetségesek biztosítják a felszerelést. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 99 százalékát mi adjuk, az a NATO-országoktól származik. Ha katonai személyzetről van szó, annak természetesen Ukrajnából kell érkeznie. 

Üdvözlöm azt a tényt, hogy az ukránok megváltoztatták a jogszabályaikat, hogy most már fiatalabb embereket is behívhatnak és javítják a toborzási módszereket. Ez természetesen egy egyedülállóan ukrán megoldás. De üdvözlöm azt a tényt, hogy ezt megtették. A NATO-szövetségesek képzést biztosíthatnak, hogy az ukránoknak lehetőségük legyen a fegyveres erő létrehozására. Tehát fokozzuk erőfeszítéseinket, nemcsak a fegyverek biztosításában, hanem az Ukrajna által biztosított fegyveres erők kiképzésében is.

– Állandóan azt mondják, hogy Ukrajnában nem látunk NATO-csapatokat a helyszínen, de látni fogunk ott szövetségi kiképzőket?
– Ezt sem tervezzük. Azt tervezzük, hogy a katonáikat Ukrajnán kívül képezzük ki.

– Hogyan értékeli annak valószínűségét, hogy Ukrajna elveszíti a háborút és orosz katonákat látunk például a lengyel–ukrán határon vagy a Duna torkolatánál?
– Először is, szerintem nagyon is lehetséges, hogy Ukrajna győzni fog. Az ukránok ügyességről és bátorságról tettek tanúbizonyságot ebben a háborúban. És sikerült felszabadítaniuk az Oroszország által eredetileg megszállt terület ötven százalékát. Szoros kapcsolat van a fronton történtek és a tárgyalóasztalnál történtek között. 

Tehát ha békét akarnak, akkor az ehhez vezető út Ukrajna katonai támogatása. Senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan érhet véget ez a háború. De azt tudjuk, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál valószínűbb, hogy Oroszország elfogadja, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnie és bele kell egyeznie egy olyan megoldásba, amelyben Ukrajna szuverén, független nemzetként érvényesül.

– Milyen messze vagyunk egy esetleges közvetlen katonai konfrontációtól Oroszországgal? És mit tegyünk, hogy elkerüljük? Egyes országok tíz évről, mások öt-hét évről beszélnek. 
– A NATO 75 éve megakadályozza, hogy katonai támadás érje szövetségeseit. Még a hidegháború leggyűlöletesebb és legveszélyesebb időszakaiban is megakadályozta. És természetesen ezt fogja tenni a következő 75 évben is, és azon túl is. Tehát maga az elképzelés, hogy bizonyos számú éven belül támadásra számíthatunk, szerintem alapvetően hibás. A NATO azért van, hogy ezt megakadályozza. Ez az oka a szövetség létezésének. Tehát úgy beszélni, mintha öt vagy tíz éven belül támadásra kerülne sor – ezzel egyáltalán nem értek egyet. A NATO bebizonyította, hogy képesek vagyunk megakadályozni egy ilyen eseményt azzal, hogy 75 éve minden nap hiteles elrettentő erőt mutatunk. És ezt továbbra is így fogjuk tenni. És akkor nem lesz támadás egyetlen NATO-szövetséges ország ellen sem.

– Jelenleg veszélyesebb helyzetben vagyunk-e, mint például az úgynevezett kubai rakétaválság idején?
– Nagyon különböző helyzetekről beszélünk. „A kubai rakétaválság” egy nagyon akut válság volt, amely néhány hétig tartott. Amit most látunk, az egy többéves tendencia, Oroszország 2014-ben megszállta a Krímet, majd 2022-ben teljes körű háborúba lépett. Szóval szerintem nehéz összehasonlítani, ezek nagyon különböző fenyegetések. De a válaszunk mindkét esetben ugyanaz: a NATO egysége teljesen egyértelműen azt jelenti, hogy egy tagállam elleni támadás az egész szövetség válaszát fogja kiváltani. És amíg ez egyértelmű, addig nem lesz NATO-ország elleni támadás.

 Mert mi vagyunk a világ legnagyobb katonai ereje, a világ katonai erejének ötven százalékát egyesítve. Tehát, ha arról beszélünk, hogy támadásra kerül sor (a NATO ellen), az valójában csak gyengít minket. Csak aláássa azt az üzenetet, hogy azért vagyunk itt, hogy megvédjük egymást.

– Azért kérdezem ezt, mert Putyin folyamatosan fenyeget az atomarzenáljával. Talán a kubai rakétaválsághoz képest most sokkal lassabb ütemben történnek a dolgok. De az ebbe az irányba mutató katonai retorika fokozódik.
– Igen, teljes mértékben. Amit láttunk, az nem csak veszélyes retorika. A katonai erő alkalmazását egy teljes körű invázióban láttuk, a második világháború óta a legnagyobb háborúban Európában. Láttuk, hogy Oroszország katonai erőt alkalmazott Georgia ellen. Katonai alakulatokat állomásoztatnak Moldovában. És több mint tíz éve harcolnak Ukrajna ellen. De ha másra nem is, a NATO fontosságára mindenképpen rámutat. A szövetség mindezen évek alatt sikeresen megakadályozta a szövetséges országok elleni támadásokat. És ezt továbbra is így fogjuk tenni, ha együtt maradunk, és ha beruházunk a kollektív védelmünkbe.

De hadd ismételjem meg, hogy a NATO elsődleges célja nem a háború, hanem annak megelőzése. A háború megelőzéséhez azonban erősnek és egységesnek kell lenni. És ez az, amit mi biztosítunk.

A fenti szövegből egyértelműen kiderül: a valóságban egészen szélsőséges világháborús előkészületeket indított el a NATO. Csak Stoltenberg talált egy szelíd nevet a háborús akciónak: megelőzés… – mutat rá az Origó.

Borítókép: A 92. dandárhoz tartozó Achilles zászlóalj egyik ukrán katonája egy öngyilkos drónt készül indítani orosz célpontok felé a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. május 12-én (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)