„Őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyar fél által felvetett tizenegy problémás kérdést a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében megoldjuk, és ennek alapján teljes mértékben megvalósítsuk. És ebben az irányban folytatjuk a kétoldalú konzultációkat Magyarországgal” – jelentette ki Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes Luxemburgban a hét közepén, írja a Bekezdesek.hu portál.
Később már arról írt az ukrán sajtó, hogy Magyarország „egyes követelményei kategorikusan elfogadhatatlanok Ukrajna számára. Garantáltan elutasítja őket mind a parlament, mind az ukrán társadalom.” Az Evropejszka Pravda, amelyhez kiszivárogtatták a magyar fél kérésére eddig bizalmasan kezelt listát az Orbán-kormány kéréseiről, felidézte:
Szijjártó Péter magyar miniszter még 2024 januárjában egy ungvári találkozón adta át a tizenegy pontból álló listát Dmitro Kulebának és Andrij Jermaknak. […] Magyarország egy sor kisebbségi törvénymódosítás eltörlését követeli, amelyeket Ukrajna a »méltóság forradalma« után hajtott végre. Magyarország elképzelése az, hogy visszaállítsa a Janukovics alatt érvényben lévő normákat.
Elismerik, hogy Budapest Kijev érzékenységére tekintettel többször módosított a pontokon – fogalmaz a portál.
Az egyik, az ukránok szerint eleve problémás kérés ugyanis az volt, hogy magyar mintára minden nemzeti kisebbség küldhessen legalább szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólót a Verhovna Radába. Kijev viszont erre azt mondta, hogy az ukrán alkotmány „védett” részét érinti a kérés, azt pedig csak népszavazással lehetne módosítani, amely a háborús viszonyok között nem tartható meg.
Az ukránok annak ellenére vádolják zsarolással Magyarországot, hogy Budapest eddig is konstruktívan állt a vitához. Ráadásul Kijev még semmit nem teljesített a kérések közül, tehát az Orbán-kormány megelőlegezett bizalommal járult hozzá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Annyit kért csupán, hogy az ukrán kormány nyilvánosan kötelezze el magát a tárgyalás folytatása és a kérések teljesítése mellett.
Ezt Olha Sztefanisina megtette, de rögtön ezután a magyar listát valaki kiszivárogtatta a sajtónak, és most már minden ukrán hír arról szól, hogy a miniszterelnök-helyettes csak kényszer hatására cselekedett. Vagyis elég nyilvánvalóan meghátrálásra akarják késztetni a magyarokat – közvetlenül vagy a nyugati támogatók által.
Az Ukrainszka Pravda azt írta: a lista fele a magyar nyelvű oktatásra vonatkozik, beleértve a magyar nyelv használatának biztosítását a teljes oktatási folyamatban, valamint a „nemzeti közösség általános és középfokú oktatási intézménye” státus bevezetését. Vannak olyan záradékok is, amelyek az ukrajnai magyarok által történelmileg lakott területek státusára vonatkoznak, „például automatikusan »hagyományosan magyarnak« kellene elismerni az összes zakarpatszki települést, még azokat is, ahol történelmileg soha nem éltek magyarok”.
A portál szerint az ukránok vitatják azt a történelmi tényt, hogy egykor Kárpátalja Magyarország része volt.
A magyar követelések egy másik része a nemzeti kisebbségek politikai képviseletére vonatkozik, különösen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításának követelményére. Az elképzelés megvalósíthatatlansága miatt azonban Budapest máris jelezte, hogy kész lemondani róla, bár a követelést nem vonta vissza teljesen
– áll az Ukrainszka Pravdában.
Az ukrán híradások szerint a „dokumentummal kapcsolatos konzultációk jelenleg is zajlanak”, de a kommentárok alapján egyáltalán nem tűnik úgy, hogy Kijev megegyezésre törekedne.
A miniszterelnök-helyettes, Sztefanisina azon állításáról pedig, miszerint őszintén elkötelezett amellett, hogy a magyar fél által felvetett tizenegy problémás kérdést megoldják, két nap után kiderült: nem volt igaz – jegyzi meg a lap.
Borítókép: A hatvanadik müncheni biztonsági konferencia (MSC) utolsó napján Olha Stefanischyna ukrán miniszterelnök-helyettes (Fotó: DPA/Tobias Hase/DPA Picture-Alliance via AFP)
