„Őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyar fél által felvetett tizenegy problémás kérdést a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében megoldjuk, és ennek alapján teljes mértékben megvalósítsuk. És ebben az irányban folytatjuk a kétoldalú konzultációkat Magyarországgal” – jelentette ki Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes Luxemburgban a hét közepén, írja a Bekezdesek.hu portál.
Később már arról írt az ukrán sajtó, hogy Magyarország „egyes követelményei kategorikusan elfogadhatatlanok Ukrajna számára. Garantáltan elutasítja őket mind a parlament, mind az ukrán társadalom.” Az Evropejszka Pravda, amelyhez kiszivárogtatták a magyar fél kérésére eddig bizalmasan kezelt listát az Orbán-kormány kéréseiről, felidézte:
Szijjártó Péter magyar miniszter még 2024 januárjában egy ungvári találkozón adta át a tizenegy pontból álló listát Dmitro Kulebának és Andrij Jermaknak. […] Magyarország egy sor kisebbségi törvénymódosítás eltörlését követeli, amelyeket Ukrajna a »méltóság forradalma« után hajtott végre. Magyarország elképzelése az, hogy visszaállítsa a Janukovics alatt érvényben lévő normákat.
Elismerik, hogy Budapest Kijev érzékenységére tekintettel többször módosított a pontokon – fogalmaz a portál.
Az egyik, az ukránok szerint eleve problémás kérés ugyanis az volt, hogy magyar mintára minden nemzeti kisebbség küldhessen legalább szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólót a Verhovna Radába. Kijev viszont erre azt mondta, hogy az ukrán alkotmány „védett” részét érinti a kérés, azt pedig csak népszavazással lehetne módosítani, amely a háborús viszonyok között nem tartható meg.
Az ukránok annak ellenére vádolják zsarolással Magyarországot, hogy Budapest eddig is konstruktívan állt a vitához. Ráadásul Kijev még semmit nem teljesített a kérések közül, tehát az Orbán-kormány megelőlegezett bizalommal járult hozzá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Annyit kért csupán, hogy az ukrán kormány nyilvánosan kötelezze el magát a tárgyalás folytatása és a kérések teljesítése mellett.
