Emmanuel Macron: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt

Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban részt vevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.

2024. 06. 15. 21:36
Fotó: Pascal Lauener
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. 

Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Van egy agresszor és van egy áldozat

– mondta a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. 

El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül

– jelentette ki a német kancellár.

„Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Scholz.

Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni” arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.

Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhangcsarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán

– mondta Nehammer. Aláhúzta: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. „Az első reménysugárnak” nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen.

Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.

„Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója teljességgel abszurd elképzelésnek nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne. Újságírók előtt azt a véleményét is kifejtette, hogy Kína valószínűleg Moszkva kérésére maradt távol a konferenciától.

A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat első lépése, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy „sikerült esélyt adni a diplomáciának”. A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, szerények a tanácskozás céljai, leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként lesz jelen. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb – külügyminiszteri – szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson.

A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely a Luzerni-tó fölött található.

Borítókép: Az ukrajnai békekonferencia plenáris ülése a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban, a Bürgenstock üdülőkomplexumban a találkozó első napján, 2024. június 15-én (Fotó: MTI/EPA/EDA pool/Pascal Lauener)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.