Von der Leyen pozíciója veszélybe került, mégsem olyan biztos az elnöki tisztség

A jobboldalt szinte teljesen kizárták a tárgyalásból a választások eredményei ellenére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: Alessandro Della Valle

Az uniós állam- és kormányfők hétfő este nem támogatták Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a második kinevezését, miután saját pártja összeveszett a szövetségeseivel és a megerősödött jobboldallal is. A brüsszeli vezetés megválasztása tovább csúszik, miközben a tagállamok és az Európai Parlament is megpróbál hozzászokni az új erőviszonyokhoz – mutatott rá cikkében a Világgazdaság.

Az uniós választásokat követően – amelyen az Európai Néppárt (EPP) ismét a legtöbb szavazatot szerezte – szinte biztosnak tűnt, hogy Von der Leyen megtarthatja az elnöki széket, Brüsszelben pedig a legtöbb vezető pozíciónak megtalálták az örökösét:

• a szocialista António Costa volt portugál miniszterelnök az Európai Tanács élére ült volna;
• a máltai Roberta Metsola megtarthatta volna az EP-elnöki pozícióját, az EPP színeiben;
• Kaja Kallas volt észt miniszterelnök pedig az EU új külpolitikai vezetője lett volna.

A lap a Politico brüsszeli hírportál értesüléseire hivatkozva azt írta, a 27 tagállam vezetőinek találkozója azonban nem ment olyan simán, mint amire az uniós választások győztesei számítottak: a jobboldal előretörése ugyanis megváltoztatta az erőviszonyokat, a képviselőinek akadályozása pedig patthelyzethez vezetett.

Ma még nem tudtunk döntést hozni. A bizottság elnöki posztjára megállapodtunk három névben, ám a megegyezés legkorábban a vezetők június 27–28-i találkozóján fog megszületni

– közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn késő este.

Bár a tárgyalások általában hetekig tartanak, a jelenlegi geopolitikai és gazdasági bizonytalanságokra tekintettel az uniós diplomaták már korábban jelezték, hogy minél előbb le akarják tudni az új vezetők kinevezését. A gyors megegyezés reménye azonban már az első nap szertefoszlott, mivel az EPP nagyobb hatalmat akart megszerezni magának Brüsszelben. Von der Leyen és Metsola kinevezése mellett például megszegték volna a szocialistáknak tett ígéretüket, és az Európai Tanács elnökségét is be akarták zsebelni. A Szocialisták és Demokraták (S&D), akik Costa kinevezésében bíztak, nem fogadták örömmel a tervet, a tárgyalások pedig szinte azonnal megakadtak, és elkezdődött a pártok közti civakodás.

A megegyezés kudarcának másik oka, hogy a választásokon hatalmas teret nyerő jobboldal szinte ki lett zárva a tárgyalásból.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle)