A Nyugat és Oroszország közötti történelmi fogolycseréről osztotta meg gondolatait a Telegram csatornáján Dmitrij Medvegyev. A volt orosz elnök szerint ez egy nagyon nehéz sakkjátszma volt, amelyet a legjobb tankönyvek tanítása szerint játszottak végig, s fárasztóan sokáig tartott.
Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese hozzátette: ragaszkodniuk kellett a céljaikhoz anélkül, hogy zsákutcába vezetnék a helyzetet.
Egyébként az igazság kedvéért megjegyzem, hogy egy bizonyos ponton a »nyugati barátok« is kellő pragmatizmust és ésszerű kompromisszumok iránti hajlamot mutattak. Nehéz volt, de ennek ellenére minden megtörtént, és őszintén szólva, a mi javunkra, amit már a nyugati média és a legkülönfélébb politikusok is elmondtak
– húzta alá a volt orosz elnök.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Donald Trump szerint Putyin túljárt a nyugati vezetők eszén. A volt elnök borzalmas üzletnek nevezte a fogolycserét, amely precedenst teremthet. Nemcsak a tengeren túl, de Európában is többen aggódnak a fogolycsere és annak következményei miatt. Németországban emberi jogi szervezetek és ellenzéki politikusok azzal érveltek, hogy egy elítélt gyilkos kiszabadítása politikai foglyokért cserébe extra befolyást biztosít az orosz rezsim számára – írta meg a Politico brüsszeli hírportál.
Medvegyev a Telegram csatornán úgy fogalmazott:
Kiket hozott vissza hazánk? Olyan emberekről van szó, akik odaadóan a hazáért dolgoztak, akik részei a különleges szolgálatoknak, vagy valamilyen módon hozzájárultak Oroszország érdekeihez. Életveszélyes munka volt, hazánk boldogulása érdekében. Lehet, hogy egyeseknek tetszik a munkájuk, másoknak nem, de ez szükséges, és a világ minden országában gyakorolják. A hazatért polgárok kétségtelenül hazánk hazafiai, akik bravúrt hajtottak végre. És ezért érdemlik meg azokat az állami kitüntetéseket, amelyekről Putyin beszélt.
A fogolycsere során több amerikait, németet és orosz disszidenst engedtek szabadon Oroszországban, cserébe pedig a nyugati országokból orosz elítélteket adtak ki Moszkvának.
A szabadon bocsátottak között volt Evan Gershkovich, a Wall Street Journal újságírója is, akit Oroszországban kémkedés gyanúja miatt tartóztattak le, és nemrégiben 16 év börtönbüntetésre ítélték.
Moszkva pedig megkapta mások mellett Vagyim Kraszikovot, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek Németországban, mert 2019-ben fényes nappal megölt egy csecsen disszidenst egy berlini parkban.
Medvegyev: égjenek a pokolban!
Medvegyev feltette a kérdést, hogy Moszkva kiket adott cserébe a Nyugatnak. Hozzátette: vannak köztük olyan külföldiek, akik bűncselekményt követtek el, néhányukat pedig kémkedés miatt ítélték el.
Nem mindegy, hogy az úgynevezett nem rendszerszemléletű ellenzékről beszélünk, amely habzó szájjal, nyelvét kinyújtva, hatalomra törekedett, vagy azokról, akik őszintén, remegésig gyűlölve Szülőföldjüket, szóval és tettel próbálták lerombolni az általános polgári békét és a társadalom ideológiai alapjait. Mindkettő már megtörtént hazánkban a 20. század elején, és köztudott, hogyan végződtek. Valljuk be: árulók. Ha jogi értelemben nem is, akkor a szó erkölcsi értelmében mindenképpen. Ezek egzisztenciális veszélyt jelentenek a modern Oroszország létére. Ők ellenségeink szolgái
– húzta alá a politikus. Kiemelte: ezért a külföldi vezetők szívesen fogadják őket, mert szerintük ők jelentik Oroszország összeomlásának reményét.
Álmodozzanak arról, hogy széttépik hazánk testét, és véres darabjait nagy mesterük hatalmának rendelik alá. De ugyanakkor, ahogy már írtam, ne feledkezzenek meg létezésük gyarlóságáról ebben a világban. Egyszóval nézzenek körül. És általában – égjenek a pokolban!
– zárta gondolatait Dmitrij Medvegyev.
Borítókép: Oroszország korábbi elnöke, jelenleg az ország Biztonsági Tanácsának alelnöke, Dmitrij Medvegyev (b) 2023. július 14-én a szibériai Orenburg város melletti Tockij katonai gyakorlótérre látogat (Fotó: AFP/Szputnyik/Jekaterina Stukina)
