A mostani ukrajnai tragédia fő oka az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat szándékos oroszellenes politikája – mondta Vlagyimir Putyin abban az írásos interjúban, amelyet mongóliai látogatása kapcsán az Onoodor című mongol lapnak adott – tudatta a Kreml.
Az orosz elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetet számos külső és belső tényező jelentősen befolyásolta.
Negatív szerepet játszottak a szovjet vezetők nemzeti-területi kérdésben hozott döntéseinek következményei is. Ukrajna létrehozásának folyamata közvetlenül az 1917-es forradalom után kezdődött, amikor ezen a területen instabil és rövid életű, egyértelmű határok nélküli kvázi-állami formációk jöttek létre. Ezt követően a Szovjetunión belüli tagköztársaságok határait önkényesen, „proletárszükséglet” alapján alakították ki. Így a főként oroszok által lakott ipari Donbász Ukrajnához került.
Majd a nagy honvédő háború előestéjén és után Sztálin – a Szovjetunió szerves részeként – Ukrajnába vont néhány olyan területet, amelyek korábban Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz tartoztak. 1954-ben Hruscsov tulajdonképpen Ukrajnának adta a Krímet, amely az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság része volt.
Meg kell érteni, hogy a szovjet vezetők koruk geopolitikai valóságában jártak el, anélkül, hogy azt feltételezték volna, hogy a Szovjetunió megszűnik létezni és felbomlik a mesterségesen meghúzott belső közigazgatási határok mentén
– mondta Putyin felmentve a szovjet vezetőket. Ezért annak, ami most történik, minden bizonnyal megvannak a maga történelmi előzményei.
Évtizedek óta törekedtek Ukrajna teljes ellenőrzésére. Nacionalista és oroszellenes szervezeteket finanszíroztak, és szisztematikusan terjesztették azt az elképzelést, hogy Oroszország állítólag Ukrajna örök ellensége, létének legfőbb veszélye. Lényegében Ukrajna a Nyugat geopolitikai ambícióinak megvalósításában alkupozíciós elem lett.
2014-ben – folytatta az orosz elnök – az amerikaiak „fegyveres puccsot” szerveztek Ukrajnában. Ennek ideológusai és fő résztvevői radikális neonáci csoportok voltak, amelyek ezt követően kezdték meghatározni Kijev egész államrendjét.
A kijevi rezsim sok éven át a polgári lakosság millióit tette ki népirtásnak, ágyúzásnak és blokádnak. Ukrajnában hivatalos ideológiává vált a minden orosz iránti gyűlölet. Egyre több korlátozást vezettek be az orosz nyelvre, a kanonikus ortodoxiát üldözték, most pedig egyenesen tiltották.
„Ma a Nyugat Ukrajnával szembeni romboló stratégiája logikus eredményének vagyunk tanúi. Sőt, a nyugati elitek továbbra is nagyszabású politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak a jelenlegi rezsimnek, az Oroszország elleni harc fegyverének tekintve. Mindezt látjuk, és továbbra is következetesen végrehajtunk minden feladatot egy különleges katonai művelet részeként, hogy biztosítsuk Oroszország és állampolgáraink biztonságát” – hívta fel a figyelmet az orosz elnök.
Putyin kitért arra is, hogy minden nyugati országban, ahol az orosz újságírók dolgozni próbálnak, különféle akadályok állnak útjukba, betiltják az orosz tévécsatornákat, és „közvetlen cenzúrát vezetnek be médiánkkal és internetes információforrásainkkal szemben”.
Ez természetesen ellentmond a szólásszabadság és a szabad információáramlás demokratikus elveinek.
„Bár a mi médiánk csak annyit tesz, hogy az orosz nézőpontot az aktuális jelenkori problémákról és a világban zajló folyamatokról bemutatja.” Ezt – mondta Putyin – tisztelettel és az erkölcsi és etikai normáknak, az adott ország nemzeti jogszabályainak betartásával teszik.
A magát a szabadság mércéjének tartó Nyugat pedig, hogy elbújjon a kényelmetlen tények és az igaz információk elől, nyílt üldözést indított az orosz tudósítók ellen, akiket válogatás nélkül „Kreml propagandistának” titulálnak.
Oroszországban a média ingyenes, ezt az alkotmány garantálja.
Meggyőződésünk, hogy az információs szférában pluralizmusra és nyitottságra van szükség.
Az orosz elnök kitért rá, a hatóságok politikától függetlenül konstruktívan lépnek kapcsolatba a televíziós csatornákkal, hírügynökségekkel, újságokkal, internetes portálokkal és más tömegkommunikációs szervezetekkel. Az egyetlen követelmény számukra az orosz jogszabályok betartása.
Az országunkban akkreditált külföldi tudósítóknak ezt meg kell érteniük. Ily módon megmarad a sajtószabadság és a nemzetbiztonság közötti szükséges egyensúly.
Putyin beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi vezetői pedig, akik a kollektív Nyugat, és elsősorban az Egyesült Államok parancsára cselekszenek, durván lábbal tiporják azokat az olimpiai eszméket, amelyeket meg kellene védeniük. Ahelyett, hogy a sportolók jogaiért, az olimpiai mozgalom integritásáért és egyetemességéért küzdenének, saját státusuk, hatalmuk és anyagi jólétük megőrzésével vannak elfoglalva.
Sportolóink versenyeken nem indulhatnak, nemzeti jelképek viselése tilos.
Mindez nyíltan sérti az olimpiai charta alapelveit, amely kimondja a sport politizálásának megengedhetetlenségét, amelynek egyesítenie kell, nem pedig megosztania. Egészen a közelmúltig ez határozta meg az olimpiai játékok nyitottságának és elérhetőségének fontosságát kivétel nélkül minden sportoló számára, állampolgárságtól, fajtól és etnikai hovatartozástól, politikai meggyőződéstől függetlenül.
Oroszország kiáll a sport politikai semlegességének tiszteletben tartása mellett, elismeri nagy szerepét a humanitárius kapcsolatok erősítésében, a kölcsönösen tiszteletteljes kommunikáció kiépítésében, az államok és népek közötti kapcsolatok erősítésében a béke és a jó szomszédság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség jegyében. „Ezért továbbra is a sportmozgalom demokratizálásának, a mesterséges akadályok és korlátozások felszámolásának, a hazai és nemzetközi sportesemények formátumának bővítésének útját fogjuk követni” – tette hozzá az orosz elnök.
Az interjúból kiderül az is, hogy Oroszország csak az idén több mint nyolc és fél ezer tonna takarmánygabonát küldött a komoly hideg és havazás által érintett mongol állattartó telepekre, a mongol kormány pedig pénzügyi forrásokat különített el az uráli árvizek következményeinek leküzdésére.
Ma Oroszország és Mongólia a barátság, a jó szomszédság és a kölcsönös segítségnyújtás felbecsülhetetlen értékű hagyományait erősíti.
Az orosz elnök kiemelte: fontos, hogy kétoldalú partnerség minden kulcsfontosságú területen jó ütemben haladjon. Sikeresen fejlődnek a politikai kapcsolatok, a védelmi és biztonsági együttműködés, a parlamentek és a pártok és az állami szervezetek közötti interakciók, humanitárius cserekapcsolatok, határokon átnyúló és régiók közötti kapcsolatok.
Az elmúlt években számos új, ígéretes projekten dolgoztunk a gazdaságban és az iparban, beleértve egy transzmongol gázvezeték megépítését Oroszországból Kínába, egy vegyes vállalat – az Ulánbátori Vasút – hatékonyságának növelését, a Rosznyeft vállalat részvételét az új Dzsingisz Kán nemzetközi repülőtér üzemanyag-utántöltő komplexumának biztosításában, továbbá az ulánbátori CHPP–3 rekonstrukcióját az Inter RAO-Export vállalat részvételével.
Kormányközi tárgyalások folynak azzal kapcsolatban is, hogy miként lehet kielégíteni a növekvő üzemanyag- és kenőanyag-szükségleteket kedvezményes áron. Orosz részvétellel kevesebb mint egy év alatt jelentős előrelépést lehetett elérni az Eurázsiai Gazdasági Unió és Mongólia közötti ideiglenes szabadkereskedelmi megállapodás tervezetének előkészítésében – hívta fel a figyelmet Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy az Oroszország-Mongólia-Kína gazdasági folyosó létrehozására irányuló kezdeményezést eredetileg Mongólia vezetése terjesztette elő a mongol „Sztyeppei út” program végrehajtása keretében. Az egyik eredményként megjegyezte, hogy az elmúlt tíz évben az ulánbátori vasúti teherszállítás volumene másfélszeresére bővült és érezhetően megnőtt a tranzit konténerszállítmányok szállítása Oroszország és Kína között Mongólián keresztül.
Az elmúlt években Mongólia valamennyi elnöke pártállástól függetlenül felvetette a tárgyalások során az Oroszországból Mongólián keresztül Kínába vezető gázvezeték megépítését.
Az előkészítő munkák megkezdéséről 2021-ben döntöttek. Létrejött egy közös speciális célú társaság, a Szojuz Vosztok Gázvezeték, amely a jóváhagyott ütemterv szerint végzi a tervezési és felmérési munkákat. Folytatódik a több mint 960 kilométer hosszú Szojuz Vosztok gázvezeték projekt fejlesztése – 2022 januárjában jóváhagyták a megvalósíthatósági tanulmányt, elkészültek a szükséges mérnöki felmérések és tanulmányok, 2023. december végén pedig a projekt előkészítéseként a dokumentáció.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök. (Fotó: AFP/Alekszandr Kazakov)
