Tovább tart a huzavona az óraátállításról

Az Európai Unió évek óta meghatározó szerepet játszik az óraátállítás szabályozásában, amelyet főként az energiatakarékosság és a gazdasági hatékonyság érdekében vezettek be a XX. század elején. Az óraátállítás – a téli és nyári időszámítás közötti váltás – hosszú ideig része volt az európai életnek, azonban az utóbbi években egyre több vitát váltott ki, mind az állampolgárok, mind a politikusok körében.

lllusztráció Forrás: Pexels

Az óraátállítás gyakorlatát Európában először az első világháború alatt vezették be, hogy a nappali fény hosszabb kihasználásával csökkentsék az energiafogyasztást. Ezt a rendszert később, a második világháború alatt is alkalmazták, majd az 1970-es években az olajválság idején ismét előtérbe került. Az EU-ban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam ugyanazt a nyári időszámítást kezdte alkalmazni.

 

Az EU döntéshozatala az óraátállítás ügyében

Az utóbbi években azonban az óraátállítás szükségessége egyre inkább kérdésessé vált. Az energiatakarékosságra vonatkozó eredeti célok már nem tűnnek annyira relevánsnak, hiszen a modern világ energiaszükségletei és felhasználási szokásai jelentősen megváltoztak. Az Európai Bizottság 2018-ban egy széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, amely során több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. 

We held a public consultation, building on the @Europarl_EN request and as part of our assessment.
84% of 4.6 million respondents were in favour of ending seasonal #clockchange, the most responses ever received.
Final results → https://t.co/JO2ZveDPPD #SOTEU #EUHaveYourSay pic.twitter.com/3uJhJzxdLm

— European Commission (@EU_Commission) September 12, 2018

Az eredmények egyértelműek voltak: a válaszadók több mint nyolcvan százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.

Ezt követően az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy 2021-től az EU-ban megszűnjön az óraátállítás, és minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként. Az Európai Parlament is támogatta ezt a javaslatot, azonban a végső döntés a tagállamok kezében van, és a kérdés tárgyalása azóta is elhúzódik.

 

Az óraátállítás eltörlésének előnyei és hátrányai

Az óraátállítás eltörlése mellett szóló érvek közé tartozik a közegészségügyi hatás. Kutatások szerint az óraátállítás okozta alvásritmus-zavarok és stressz komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát. Ezenkívül sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi energiatakarékossági előnyök már elenyészők, hiszen a modern világban a mesterséges világítás és az energiatakarékos technológiák elterjedése csökkentette az óraátállítás hasznát.

Daylight saving time ends soon. How to help your body adjust, circadian rhythms explained https://t.co/P2bbmV8BYW

— The Ledger (@theledger) October 22, 2024

Az eltörlésnek vannak gazdasági és társadalmi kihívásai is. A tagállamok eltérő döntései esetén a különböző időzónák zavarokat okozhatnak az egységes piac működésében, különösen a közlekedés, a kereskedelem és az energiaellátás területén. Az EU-n belüli időzónák esetleges eltérése feszültségeket is okozhat a szomszédos országok között.

 

Mi várható a jövőben?

Bár az óraátállítás eltörléséről szóló döntés már évek óta napirenden van, az EU tagállamai között nincs teljes egyetértés abban, hogy hogyan és mikor kellene ezt megvalósítani. Egyes országok, mint például Finnország és Litvánia az eltörlést támogatják, míg mások, például Portugália inkább a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvelnek.

 Jelenleg az óraátállítás rendszere még mindig érvényben van az EU-ban, de a jövője bizonytalan. Amennyiben az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk ettől a hagyománytól, és az időszámításunk egységesebb lesz.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)