A Sauli Niinistö volt finn elnök által nemrégiben közzétett jelentés Közös biztonságunk: Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének erősítése címmel komoly visszhangot váltott ki az európai politikai körökben. Ursula von der Leyen megrendelésére készült ez a dokumentum, amelyet sokan a központosítás felé mutató tervek kézikönyvének tekintenek, amely figyelmen kívül hagyhatja a tagállamok demokratikus rendszereit – jelentette ki Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője.
A jobboldali politikus szerint a jelentés egyik legaggasztóbb része az EU teljes jogkörű titkosszolgálatának felállítására vonatkozó tervek – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Egy ilyen szervezet létrehozása példátlan támadást jelentene a nemzetállamok szuverenitása és a polgárok alapvető jogai ellen. A titkosszolgálatok ugyanis érzékeny intézmények, amelyek demokratikus ellenőrzésre szorulnak, és a nemzeti parlamentek közvetlen felügyelete alatt kell állniuk. Egy EU-titkosszolgálat kialakítása ezt az ellenőrzést aláásná, és olyan hatalmi eszközt adna a brüsszeli bürokrácia kezébe, amely távol esik a demokratikus legitimitástól
– fogalmazott Petra Steger, aki szerint Sauli Niinistö, aki korábban egy semleges ország, Finnország elnöke volt, most az EU-t arra sarkallja, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a NATO-val. A jelentés a védelmi politikák harmonizálását és közös kockázatértékelést szorgalmaz, ami elkerülhetetlenül a NATO-struktúrákhoz való igazodáshoz vezetne. Ez az osztrák semlegességet áshatná alá, és veszélyes konfliktusokba sodorhatja az országot.
Különösen éles kérdést vet fel a jelentés azon elemzése, amely az EU- és NATO-tagországokra vonatkozó támadások hatásait vizsgálja. Nyíltan spekulálnak egy 5. cikkely-szcenárió esetére vonatkozó szoros NATO-koordináció szükségességéről, ami a szövetségi kötelezettség aktiválásához vezetne. Ez a kötelezettség az EU azon országaira is kiterjedhetne, amelyek nem NATO-tagok, például a semleges Ausztriára is. Az ilyen gondolkodásmód azt jelzi, hogy az unió már mennyire eltávolodott béketeremtő gyökereitől, és nem válhat katonai blokká
– tette hozzá az osztrák európai parlamenti képviselő.
Steger: A terroristáktól kell félni, nem Putyintól
Niinistö szerint azért van szükség ilyen széles körű ötletekre és javaslatokra a belső és külső biztonság terén, mert fenyegetést lát Oroszországban és Vlagyimir Putyin elnökben. Ennek kapcsán Petra Steger megjegyezte, hogy a finn politikus messze túldimenzionálja Oroszország szerepét és az oroszok jelentette fenyegetést.
A jelentés egyoldalúan orosz fenyegetésekre koncentrál, miközben más veszélyforrásokat, mint az iszlamista terrorizmust vagy a megfékezhetetlen tömeges migrációt alulértékeli, vagy figyelmen kívül hagyja. Ez mutatja, hogy a jelentés szerzőinek és megrendelőinek nem a biztonsági helyzet objektív elemzésére, hanem ideológiai napirendjük érvényesítésére van szükségük
– hangsúlyozta Steger. A jelentés keretein belül kiemelten kezelik a „dezinformáció elleni harcot” is. Az osztrák politikus szerint a szólásszabadság korlátozására alkalmas felügyeleti apparátust kívánnak kialakítani, különböző oktatási programokkal és kampányokkal, hogy a polgárokat feltételezett dezinformációs kampányok ellen felkészítsék. Ezzel aláássák a kritika legitimitását azáltal, hogy idegen álhírkampányként tüntetik fel.
Sauli Niinistö jelentése minden aspektusában veszélyes dokumentumként értelmezhető, amely aláássa az európai nemzetek szabadságát és szuverenitását. Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania tagállamainak önállóságát, béke és szabadság garantálva, nem szabad átalakulnia egy olyan szuperállammá, amely megfigyeli, cenzúrázza és idegen konfliktusokba sodorja állampolgárait – szögezte le az Osztrák Szabadságpárt uniós képviselője.
Borítókép: Sauli Niinistö volt finn elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
