Hiba volt megfeledkezni a nemzetállamok fontosságáról

Több forgatókönyv is van arra, hogy mi jöhet Németországban az előre hozott választás után, de mindegyiknek akadnak hátulütői – mutatott rá lapunk kérdésére Hermann Binkert, az INSA-Consulere közvéleménykutató-cég ügyvezető igazgatója, korábbi államtitkár. A németek megosztottak mind a föderális irányba haladó Európai Unió, mind Ukrajna támogatása kapcsán, azonban ha Friedrich Merz lesz a kancellár, az utóbbival kapcsolatban még távolabb kerülhet egymástól a német és a magyar álláspont.

Hermann Binkert, az INSA-Consulere közvéleménykutató cég ügyvezető igazgatója (jobbra) és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Német–Magyar Barométer felmérés idei eredményeinek a Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett bemutatóján (Fotó: Nézőpont Intézet)

A CDU-nak sokkal többet kellett volna profitálnia a jelenlegi koalíció népszerűtlenségéből, azonban az elmúlt időszakban átalakult a politikai paletta Németországban, ugyanis megjelent az AfD és a BSW, az előbbi jobboldali, az utóbbi baloldali politikával. Ezek a pártok egyetértenek olyan tartalmi kérdésekben, mint például Ukrajna, a migráció elutasítása, vagy a gender.

Ezért hívja magát a BSW baloldali konzervatívnak, az AfD-ben pedig sokan vannak, akik a pártot szociális konzervatívként jellemzik

– mutatott rá Binkert.

A jelenségre az úgynevezett önrendelkezési törvényről szóló szavazást hozza fel példaként, amelynek értelmében akár évente lehetőség lenne a nemváltásra. Ezt a javaslatot az SPD, a Zöldek, az FDP és a Baloldali Párt megszavazta, a CDU/CSU, az AfD és a BSW viszont ellene voksolt.

És most a CDU-nak koalíciót kell kötnie az egyik párttal, amelyik ilyesmit keresztülvitt. Ekkor jön rá az ember, hogy ez nem működhet

– vélekedett a szakértő.

Minden olyan választás, amely után a CDU nem hajlandó nyitni az AfD felé, az utóbbi pártot erősíti. Thüringiában például, amikor tíz éve először indult az AfD, tíz százalékot szerzett, öt éve húsz százalék felett, a szeptemberi tartományi választásokon pedig harminc százalék felett végzett – sorolta a korábbi államtitkár.

Ezt a növekedést pedig úgy érte el a jobboldali párt, hogy közben a választási részvétel is nőtt. Húsz évvel ezelőtt a CDU az összes szavazásra jogosult 22 százalékának megszólításával és a ténylegesen leadott szavazatok 43 százalékának megszerzésével a mandátumok 51 százalékát kapta meg. Idén szeptemberben az AfD az összes szavazó 24 százalékát érte el, viszont a magasabb részvételi arány miatt a ténylegesen leadott szavazatoknak ez csak 31 százalékát, a mandátumoknak pedig 36 százalékát jelentette.

A magasabb részvételi arány oka kettős, hiszen egyrészt bővült a pártválaszték, másrészt vannak, akik épp azért mennek el szavazni, hogy ellensúlyozzák az új pártokra leadott voksokat. Thüringiában összességében már többségbe is kerültek a hagyományos berendezkedés ellen fellépő pártok, azonban a BSW ideológiailag távol áll az AfD-től, és bár ők a legkevésbé AfD-ellenesek, ők sem hajlandók koalícióra lépni vele.

A Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, magyar részről a Nézőpont Intézet, német részről az INSA-Consulere által készített, a német és a magyar közvélemény egymásról alkotott képét felmérő Német–magyar barométer idei eredményei szerint a két ország közti egyet nem értést okozó kérdések közül az egyik legfontosabb az Európai Unióval kapcsolatos eltérő vízió. Hermann Binkert szerint a kérdésben Németországban sincs egyetértés. Míg a korábbi Nyugat-Németország lakói inkább a föderális „Európai Egyesült Államok” felé hajlanak, keleten fontosabbnak tartják a nemzetállamokat.

Helmut Kohl korábbi német kancellár, akinek a hivatali idejére esett a német újraegyesítés, kormányfőként még a föderális vízió mellett foglalt állást, később azonban felismerte, hogy nem volt helyes háttérbe szorítani a nemzetállamokat – emelte ki a szakértő.

Szerintem fontos lenne, hogy újra egy egészséges nemzeti öntudat legyen Németországban, mert különben Németország szenvedni fog

– vélekedett Hermann Binkert, felidézve Churchillnek a németekről mondott szavait, amely szerint „furcsa nép a német, vagy térden állnak, vagy akasztófán lógnak”.

Németország helyzete Európa legerősebb államaként némiképp paradox, ezt Kurt Georg Kiesinger, aki a hatvanas évek második felében volt német kancellár, úgy fogalmazta meg, hogy túl nagy ahhoz, hogy integrálni lehessen, de túl gyenge ahhoz, hogy domináljon – magyarázta a szakértő.

Az EU szerepéhez hasonlóan Németország Ukrajna támogatásának ügyében is megosztott Orbán Viktor és Ursula von der Leyen álláspontja között. Ebben az ügyben szintén van egy kelet–nyugati törésvonal, ám nyugaton is sokan osztják a magyar kormány békepárti álláspontját – hívta fel a figyelmet Binkert.

Azonban ami a szövetségi kormány politikáját illeti, ha Friedrich Merz lesz a kancellár, akkor az inkább távolodni fog a magyar véleménytől – tette hozzá.

Hogy Donald Trump hivatalba lépése hogyan hat majd a német–amerikai kapcsolatokra, azt jelenleg nehéz megjósolni – vélekedett a szakértő. Ahogy fogalmazott, „Németországban gyakran mondjuk, hogy az Egyesült Államokban lezajlott fejlemények bizonyos időbeli késéssel Európába, Németországba is eljutnak. És ez az, amitől egyesek félnek, mások meg reménykednek.”

A Német–magyar barométer eredményei nem festettek szívderítő képet a két ország kapcsolatának jelenlegi alakulásáról. Hermann Binkert szerint a kutatás által feltárt adatok a lakosság hangulatát tükrözik, ugyanakkor ha a német média tudósítása Magyarországról igazságosabb lenne, az változtatna a németek hangulatán is.

A felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy a németeknek semmi bajuk a magyarokkal

– hangsúlyozta a korábbi államtitkár. Az eredmények szerint a németek 43, ezen belül a keletnémetek 51 százaléka mondta azt, hogy jó véleménnyel van a magyarokról. 

Borítókép: Hermann Binkert, az INSA-Consulere közvéleménykutató cég ügyvezető igazgatója (jobbra) és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Német–magyar barométer felmérés idei eredményeinek a Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett bemutatóján (Fotó: Nézőpont Intézet)