Olaszországot is aggasztja az orosz gáztranzit leállítása. Magyarország és Szlovákia mellett Olaszországot is igen kellemetlenül érinti, ha Ukrajna januártól elzárja az Oroszországból érkező gázvezetéket. Egyrészt azért, mert számottevően csökkenne a gáz mennyisége, másrészt a piaci spekulációk is megemelhetik az árakat. A helyi lapok gázháború kirobbanásának lehetőségeiről cikkeznek.
Kijev és Moszkva közötti kulcsfontosságú gáztranzit megállapodás ugyanis az év utolsó napjával lejár. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban jelezte, nem áll szándékukban a szerződés meghosszabbítása.
Az orosz gázszállítás leállítása több uniós ország számára jelent problémát, ugyanakkor az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érinti. Az olaszországi energiapiacot is érzékenyen érinti az ukránok döntése. Az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását megelőzően Olaszország gázszükségletének 40 százalékát importálta Oroszországból. Ez 30 milliárd köbméter gázszállítmányt jelentett 2019-ben. 2023-ra ez az adat 2,9 milliárdra csökkent a Mario Draghi, majd később a Giorgia Meloni vezette kormányok diverszifikációra törekvő energiapolitikájának köszönhetően. A környezetvédelemért és energiabiztonságért felelős minisztérium adatai szerint a tendencia 2024-ben megfordult. Az Oroszországból érkező gázszállítmányok 50 százalékkal emelkedtek meg az előző évhez képest.
A január elsejei leállás tehát több szempontból is hátrányosan érinti Itáliát. Árspekulációk kirobbanásától tartanak az energiapiacon.
2022 őszén Olaszországot súlyos energiaválság sújtotta, teljesen elszállt a gáz és a villany ára.
Az olasz lapok megjegyzik, Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök hatással lehet az energiaháború kirobbantásának megállítására.
A béketárgyalások elkezdése befolyásolhatja az ukrán fél döntését.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban esett szó arról, hogy Olaszországnak az atomenergiára kellene támaszkodnia, ahhoz hogy megszilárdítsa energetikai önállóságát. Bár 1960 után négy atomerőművet hoztak létre az országban, az olaszok a csernobili katasztrófa után népszavazáson döntöttek úgy, hogy nem tartják biztonságának az atomenergiát, így nem is indult el a központok működése. Gilberto Pichetto olasz környezetvédelmi és energiabiztonsági miniszter a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy a tervek szerint 2050-re az energiaszükségletek 11 százalékát nukleáris forrásokból tudják fedezni. Az atomenergia bevezetéséről beszélt Adolfo Urso vállalkozásokért felelős miniszter. Elmondta, a kormány olyan jogszabály bevezetését tervezi, amely előmozdítja a kis moduláris atomreaktorokba történő beruházásokat.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (Fotó: AFP)
