Marija Lisanin szociológus szerint a probléma gyökere nemcsak a társadalmi normákban, hanem magában a hatalom értelmezésében rejlik.
Nem elég azt nézni, hogy hány nő tölt be vezető pozíciót; azt is érdemes átgondolni, mit jelent számunkra a hatalom fogalma.
– vallja Marija, majd folytatta:
Ha a hatalom fogalmát még mindig elitista, férfiak által dominált, hierarchikus rendszerként értelmezzük, akkor a nőknek nehezebb beilleszkedniük ebbe a struktúrába. A hatalom fogalmát érdemes lenne átértékelni, és inkább az együttműködésre helyezni a hangsúlyt
Belgium esete összességében jó példa arra, hogy bár lehet előrelépést elérni ebben a kérdésben, az elért változás még mindig messze van a valódi egyenlőségtől. 2022-ben a belga parlamenti képviselők 42,9 százaléka nő volt, ami emelkedést jelent a 2003-as 29,6 százalékhoz képest.
Ám az elemzések szerint ezt a kérdést többnyire még mindig csupán mennyiségi szempontból kezelik, anélkül, hogy a minőségi változásokra is figyelmet fordítanának.
Az EU ugyan folyamatosan szorgalmazza a nemek közötti egyenlőséget, de saját politikáit gyakran nem képes megfelelően érvényesíteni. Az európai politikai vezetésben továbbra is markánsan többségben vannak a férfiak, és a női vezetők előléptetésére vonatkozó szabályokat gyakran figyelmen kívül hagyják. Amíg a hatalom strukturális kérdéseit nem vizsgálják felül, addig a nők helyzete aligha fog lényegesen javulni az Európai Unióban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!