Miközben az Európai Unió három legfontosabb pozícióját nők töltik be (Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Kaja Kallas az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke), addig az Európai Bizottság biztosainak csapatába nehezen sikerül nőket beválogatni. Jelenleg kilenc női jelölt szerepel a leendő biztosok listáján, Ursula von der Leyent nem számítva. Ez 26 fős csapat esetében nem túl biztató, és Von der Leyen így új kihívással találta magát szembe: hogyan alakítsa ki a nemek közötti egyenlőséget az Európai Bizottságon belül.
Ezzel lehet összefüggésben az a tény, hogy Belgium a jelöltek megnevezésére szánt határidő lejárta után jelentette be, hogy női biztost küld, míg Románia nemrég beleegyezett, hogy a férfi jelöltjét nőre cseréli. Így lett Belgium jelölte Hadja Lahbib külügyminiszter, valamint Victor Negrescu román politikust Roxana Mînzatu váltotta a biztosok listáján.
A Politico brüsszeli hírforrás szerint Von der Leyen legalább öt kisebb uniós országra (köztük Szlovéniára és Máltára) próbál nyomást gyakorolni, hogy fontolják meg az általuk javasolt férfi jelöltek helyettesítését női jelöltekkel.
Von der Leyen Máltát a jelenlegi uniós biztos, Helena Dalli mandátumának meghosszabbítására kérte, ahelyett, hogy a Robert Abela máltai miniszterelnök által javasolt Glenn Micallefet küldenék, állítja két uniós diplomata. Elmondásuk szerint azonban Abela nem fogja meggondolni magát a döntés kapcsán, mert az „aláásná a tekintélyét”.
Nem ez az egyetlen eset, hogy a tagállamok nem vették figyelembe Von der Leyen kérését a biztosi jelöltek kapcsán. A bizottság elnöke nyílt levélben kérte az uniós vezetőket, hogy minden egyes biztosi posztra két nevet nyújtsanak be, egy férfi és egy női jelöltet egyaránt. A legtöbb ország elutasította Von der Leyen kérését, és csak egy nevet küldött, kivéve Bulgáriát.
Érdekes módon, amikor Ursula von der Leyen 2019-ben összeállította első bizottsági csapatát, nem kellett szembenéznie hasonló problémákkal, mivel akkoriban a tagállamok több női jelöltet küldtek.
Bár az uniós szerződések nem írják elő a bizottság elnökének, hogy a nemek között egyenlőség elve szerint állítsa össze a csapatát, ez egyre inkább prioritássá vált a hivatalba lépő elnökök számára.
Ha ez nem sikerül, Ursula von der Leyennek azzal a megalázó feladattal kell szembenéznie, hogy a parlament előtt kell elismernie, nem sikerült megvalósítania a nemek közötti egyensúlyt, mindössze néhány hónappal azután, hogy ígéretet tett erre. Végső megoldásként abban reménykedhet, hogy a parlament közbelép a meghallgatások alkalmával, amelyek során megvétózhatja a biztosjelölteket. Legutóbb is több jelöltet elutasítottak. Ezúttal az EP-képviselők még több változást követelhetnek, így az országokat arra kényszeríthetik, hogy alternatív jelölteket és esetleg több nőt javasoljanak.
