Ha Ukrajna belépne a „klubba”, vagyis az Európai Unióba, annak komoly politikai következményei lennének: átalakulnának a szavazati viszonyok az Európai Parlamentben és a bizottságban, az EU egésze pedig könnyen belesodródhatna egy Oroszország elleni háborúba, mivel az unió alapszerződése szerint egy megtámadott tagállamot segíteni kell. Cikksorozatunk legutóbbi részében ezt jártuk körbe, de korábban részleteztük Ukrajna eddig megtett útját az integráció felé és azt, hogy északkeleti szomszédunk hogyan áll a jogállamiság dolgában. Ezúttal azt részletezzük, milyen gazdasági hatásai lennének az ukrán csatlakozásnak.
Káosz szinte mindenhol
Kezdjük azzal, milyen helyzetben van az ottani gazdaság! Ukrajna kiváló adottságokkal rendelkezett a háború előtt: a mezőgazdaságon belül a növénytermesztés, a gabonatermesztés Európa élmezőnyébe tartozott. Mindemellett az ipari termelés is kiemelkedően fontos volt, elsősorban az acélgyártás és a nehézipari ágazatok számítottak sikeresnek. Jelentősnek volt mondható az élelmiszer-feldolgozóipar is, ahol elsősorban a cukor és az étolaj jelentette a legfontosabb termékeket. Az ország ásványkincsekben gazdag: a szénbányászat, földgáz- és kőolaj-kitermelés egyaránt számottevő, emellett az európai energiainfrastruktúra fontos részei voltak azok a gáz- és olajvezetékek, amelyek Közép-Európát és Oroszországot kötötték össze.
Ukrajna 2021-ben az Európai Unió tizenhetedik legnagyobb exportpartnere volt. Ez azt jelentette, hogy az összes uniós kivitel 1,3 százaléka ment az országba. Emellett Ukrajna az EU 15. legnagyobb importpartnerének számított abban az évben, azaz az összes uniós import 1,1 százalékáért felelt. 2015-től a kereskedelmi volumen növekedése folyamatos volt, és különösen az élelmiszerek terén volt kiemelkedő északkeleti szomszédunk szerepe. Ukrajna 5,3 százalékos részesedéssel az unió élelmiszerpiacán a negyedik legnagyobb szereplő volt az invázió előtti évben.
Brutális veszteségek, de csoda a földeken
A háború azonban súlyos csapást mért ezekre a pozíciókra. Az ország egy év alatt a bruttó nemzeti termék harmadát veszítette el. A Világbank szerint a szegénységi ráta 5,5 százalékról 24,2 százalékra nőtt 2022-ben, és az adatok valószínűleg azóta is romlottak. A harcok első évében hétmillióra emelkedett a szegénységbe taszított emberek száma.
A háború jelentősen megnehezítette a mezőgazdasági munkákat: a munkaerő nagy része behívót kapott vagy elmenekült. A frontvonalak közelében húzódó földeket képtelenség megművelni, márpedig a front hossza a konfliktus egyes szakaszaiban az 1500 kilométert is meghaladta, vagyis jelentős területek érintettek. A nehezített pálya ellenére a 2023–2024-es pénzügyi évben Ukrajna 57,5 millió tonna gabonát tudott exportálni. Összehasonlításul: a háború előtti években ez a szám átlagban hatvanmillió tonna fölött alakult. Mindez úgy sikerült, hogy a termőterületek terményenként átlag húsz-negyven százalékkal csökkentek, ami mindenképpen figyelemre méltó eredmény.
Két számjegyű infláció és hiány
Habár a háború kitörésének évében, 2022-ben még viszonylag magas, 26 százalékos infláció tombolt, ezt aztán jelentősen sikerült visszaszorítani. Az áremelkedés problémája azonban nem a múlté: az infláció felgyorsult 2024-ben. Míg a májusban mért érték 3,3 százalék volt, a mutató hónapról hónapra emelkedett, és decemberben már 11,2 százalékon állt.
Mindebben vélhetően jelentős szerepet játszik, hogy az ország adósságállománya és költségvetési hiánya elszállt a növekvő hadikiadások miatt. 2025 januárjában Ukrajna államadóssága meg fogja haladni a GDP száz százalékát, a költségvetési hiány a legoptimistább előrejelzések szerint húsz százalék körül alakul.
Felzárkóztatás? De kinek a pénzéből?
Amennyiben az EU komolyan gondolja Ukrajna felvételét, akkor a felzárkóztatás és az újjáépítés súlyos költségeket róhat a tagállamokra. Az ukrán gazdaság helyreállítása számos kihívással jár, mivel annak egyes szektorai már a háború előtt is rossz állapotban voltak. Az alacsony termelékenység, a modernizáció elmaradása, az energiafelhasználás optimalizálása, valamint az államapparátus korruptsága és elmaradottsága egyenként is óriási kihívást jelentett volna.
Az ukrán gazdaság 2014–15-ben a donbaszi konfliktus, illetve 2020-ban a koronavírus-járvány miatt már szembesült recesszióval, és a helyreállás üteme átlagosan három százalék alatt maradt az imént sorolt problémák miatt. Egy ekkora növekedés rendkívül elhúzódó helyreállítást jelentene. Az ukrajnai infrastruktúrát ért károkat nehéz felbecsülni. A legóvatosabb becslések szerint annak mértéke 2024-ben meghaladta az ötszázmilliárd dollárt, ám a valós érték ennek a többszöröse is lehet. 2022 közepén Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Shmihal egy tízéves újjáépítési folyamat költségeit 750 milliárd dollárra becsülte.
Irdatlan összegekre lenne szükség
Egy kiszivárgott számítás szerint Ukrajna integrálása az EU-ba 186 milliárd euróba kerülhetne hétéves időtávon, ha az országba áramló uniós források összegét nézzük. Ezekből 96,5 milliárd az agrár-, míg 61 milliárd a kohéziós forrásokból érkezne. Ráadásul az EU már eddig is komoly erőforrásokat fektetett be Ukrajnában. Ha el is tekintünk a szankciós csomagok által okozott európai pénzügyi-gazdasági veszteségektől, akkor is érdemes röviden áttekinteni az eddig Ukrajnának nyújtott támogatások ügyét.
A Kieli Világgazdasági Kutatóintézet korábbi kimutatása szerint az EU, illetve annak tagállamai vállalják a legnagyobb részt Ukrajna finanszírozásából. Az angolszász szerepvállalás kisebb, és inkább katonai jellegű, miközben részben a saját hadiipart ösztönzi. A trendek abba az irányba mutatnak, hogy Ukrajna fenntartása egyre inkább európai teher lesz.
Százmilliárdos tételek – euróban és dollárban
2025 januárjáig az EU-tagországok 140 milliárd eurónyi pénzügyi, katonai, humanitárius és menekülttámogatási segítséget nyújtottak Ukrajnának. A Biden-adminisztráció a háború kezdete óta hasonló összeggel, 183 milliárd dollárral támogatta Kijev háborús erőfeszítéseit.
Mindebből jól látható, hogy az Európai Bizottság alaposan alultervezte Ukrajna finanszírozását a 2024–2027-es időszakra, amikor is ötvenmilliárd eurónyi segítséget nyújtanának Kijevnek.
Az uniós és a magyar gazdaságra gyakorolt hatások
Ukrajna csatlakozása az EU-hoz különösen érzékenyen érinthetné a mezőgazdaságban jelentős érdekeltséggel rendelkező tagországokat, köztük Magyarországot. Az európai termőföld negyedének – és emellé a kimagaslóan termékeny talajnak – birtokában Ukrajna megtörheti a jelenlegi közös agrárpolitikát, amely a támogatásokat a termőföld méretével arányosan osztja szét.
Felmerül egy mérethatékonysági szempont is: az ukrán mezőgazdasági területek kiterjedése meghaladja egész Olaszországét, ezer hektáros egy átlagos gazdaság, szemben a 16 hektáros EU-középértékkel. Mindez ellehetetlenítené a jelenlegi keretrendszer további működését, miközben annak módosítása a gazdák felháborodását válthatja ki. Csatlakozásával Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, így a többi gazdálkodónak vagy alacsonyabb kifizetésekkel kellene beérnie, vagy jelentősen növelni kellene a mezőgazdasági költségvetést. Ráadásul az ukrán agrárgazdaságok fejlettsége alacsony, kevésbé veszik komolyan az élelmiszer-biztonságot, az EU viszont elkötelezett a GMO-mentesség mellett.
A lengyelek oda is csaptak
Az olcsó és kevésbé jó minőségű ukrajnai mezőgazdasági áruk dömpingje miatt Lengyelország már 2023 tavaszán fellépett az Európába vámmentesen beáramló ukrán gabona ellen, hogy a helyi gazdáknak okozott károkat enyhítse. Az egyoldalú importtilalmat Magyarország is rövidesen alkalmazni kezdte, Szlovákiával és Bulgáriával karöltve. Ötödik országként Románia is az Európai Bizottság fellépését kérte az ügyben. Miután kiálltak a belső piac védelmében, az elszenvedett károkat az EU is elismerte, és százmillió euróval támogatta az öt frontországot, melyből Magyarországnak 16 millió euró jutott.
Az ukrán gabona körüli problémák ráadásul nem csak a minőség kérdéséből fakadnak, Ukrajnában több száz kereskedőcéggel szemben indult nyomozás. Az országból Európába érkező gabona szállítását adócsaló cégek végezhették, ezáltal több tíz millió dolláros károkat okozva. A feketén érkező gabonával egymás közt kereskedtek proxyvállalatok, mellőzve a megfelelő dokumentációt, hogy a hivatalos szervek ne tudják nyomon követni tevékenységüket.
Ami pedig a klímapolitikát illeti: ha Ukrajna csatlakozna, azzal drasztikusan lerontaná az uniós átlagot. Ukrajna energiamixében – a legfrissebben elérhető, 2018-as adatok alapján – a szén harmincszázalékos, a földgáz 28 százalékos, a nukleáris energia 24 százalékos arányt tesz ki.
Hirtelen többen gazdagok lennének
Az EU átfogó és széles körű bővítése azt jelentené, hogy a jelenlegi tagországok befizetései növekednének, miközben kevesebb forrás jutna nekik, többen nettó befizetővé válnának. Jóllehet a bővítési tervekben további hat balkáni állam, valamint Georgia és Moldova is szerepel, de mérete és gazdasági helyzete miatt is Ukrajna bírhat a csatlakozásra váró országok közül a legnagyobb befolyással. A potenciális új tagok magas relatív szegénységi szintje miatt Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta eleshetne a kohéziós forrásoktól. A bővítéshez az EU költségvetésének nagyszabású átformálására lenne szükség.
