Ha Ukrajna belépne a „klubba”, vagyis az Európai Unióba, annak komoly politikai következményei lennének: átalakulnának a szavazati viszonyok az Európai Parlamentben és a bizottságban, az EU egésze pedig könnyen belesodródhatna egy Oroszország elleni háborúba, mivel az unió alapszerződése szerint egy megtámadott tagállamot segíteni kell. Cikksorozatunk legutóbbi részében ezt jártuk körbe, de korábban részleteztük Ukrajna eddig megtett útját az integráció felé és azt, hogy északkeleti szomszédunk hogyan áll a jogállamiság dolgában. Ezúttal azt részletezzük, milyen gazdasági hatásai lennének az ukrán csatlakozásnak.
Káosz szinte mindenhol
Kezdjük azzal, milyen helyzetben van az ottani gazdaság! Ukrajna kiváló adottságokkal rendelkezett a háború előtt: a mezőgazdaságon belül a növénytermesztés, a gabonatermesztés Európa élmezőnyébe tartozott. Mindemellett az ipari termelés is kiemelkedően fontos volt, elsősorban az acélgyártás és a nehézipari ágazatok számítottak sikeresnek. Jelentősnek volt mondható az élelmiszer-feldolgozóipar is, ahol elsősorban a cukor és az étolaj jelentette a legfontosabb termékeket. Az ország ásványkincsekben gazdag: a szénbányászat, földgáz- és kőolaj-kitermelés egyaránt számottevő, emellett az európai energiainfrastruktúra fontos részei voltak azok a gáz- és olajvezetékek, amelyek Közép-Európát és Oroszországot kötötték össze.
Ukrajna 2021-ben az Európai Unió tizenhetedik legnagyobb exportpartnere volt. Ez azt jelentette, hogy az összes uniós kivitel 1,3 százaléka ment az országba. Emellett Ukrajna az EU 15. legnagyobb importpartnerének számított abban az évben, azaz az összes uniós import 1,1 százalékáért felelt. 2015-től a kereskedelmi volumen növekedése folyamatos volt, és különösen az élelmiszerek terén volt kiemelkedő északkeleti szomszédunk szerepe. Ukrajna 5,3 százalékos részesedéssel az unió élelmiszerpiacán a negyedik legnagyobb szereplő volt az invázió előtti évben.
Brutális veszteségek, de csoda a földeken
A háború azonban súlyos csapást mért ezekre a pozíciókra. Az ország egy év alatt a bruttó nemzeti termék harmadát veszítette el. A Világbank szerint a szegénységi ráta 5,5 százalékról 24,2 százalékra nőtt 2022-ben, és az adatok valószínűleg azóta is romlottak. A harcok első évében hétmillióra emelkedett a szegénységbe taszított emberek száma.