Ukrajna csatlakozása kifordítaná a sarkából az Európai Uniót

Ukrajna csatlakozásával teljesen felborulnának a szavazati arányok az EU-ban, akár megeshetne az is, hogy Ukrajna akkora befolyást szerezhetne a közösség döntéseire, mint például Lengyelország. A helyzet persze nem ennyire egyszerű, a csatlakozás alapfeltétele ugyanis olyan adatok rögzítése, minthogy mekkora területen gyakorolja a hatalmat az ukrán kormány és pontosan mennyi lakosa van az országnak. A háború miatt azonban jelenleg ezekre az egyszerűnek tűnő kérdésekre sem lehet választ adni. Az Ukrajna esetleges uniós tagságának témáját körbejáró cikksorozatunk mostani darabjában összegyűjtöttük a csatlakozás mellett felhozott pró és kontra érveket, de kitérünk arra is, mit jelent a háború szempontjából, ha a hadban álló országot felvenné az EU.

Érvek ellene

Ugyanakkor a politikai akadémia szerint számos negatívum is következne az ország csatlakozásából.

• Ukrajna történelmi okokból inkább az orosz, mintsem az európai térbe tartozik.
• Az EU-t a küszöbön álló nyugat-balkáni csatlakozások már így is túlterhelik.
• Ukrajna instabil demokrácia, amelynek egyaránt problémája van a jogállamisággal, a korrupcióval és a kisebbségekkel való bánásmóddal.
• Egy különlegesen gyors, előre hozott ukrán tagfelvételi eljárás, amely figyelmen kívül hagyná a demokráciadeficit kérdését, megsértene olyan, sok év óta tagjelölt államokat, mint Észak-Macedónia vagy Albánia.
• Az ukrán csatlakozás nagy pénzügyi terhet jelentene az EU számára, miközben a közösség és a tagállamok már most is segítik Ukrajna működését.
• Az ukrán lakosság megosztott a csatlakozás kapcsán.
• Politikailag nem túl előremutató egy csatlakozási vita, mert ez Oroszországot a még durvább agresszió irányába mozdíthatja.
• Az ország EU-csatlakozása évekig tartana.
• Ukrajna unióba való belépése újabb biztonságpolitikai veszélyt hozna a rendszerbe. Közvetlenül Oroszország irányába bővülne a közösség, és a problémás fehérorosz határt is ellenőrizni kellene.
• Az EU – a ciprusi csatlakozás tapasztalatai után – nem akarna még egy, megoldatlan határvitáktól terhelt államot a soraiban tudni.

Érdemes kiemelni: az EU-tagságnak vannak katonai dimenziói is. Erre való utalás a Lisszaboni Szerződés 42. cikkének 7. bekezdésének említése, amelyet kölcsönös védelmi záradéknak szokás nevezni. Ha egy EU-tagállamot támadás ér, a többiek kötelesek minden rendelkezésükre álló segítséget megadni. Mindez azt jelenthetné, hogy az EU egésze belesodródik az orosz–ukrán háborúba.

Feje tetejére állna az EU

Az érvek és ellenérvek mellett Ukrajna EU-tagsága kapcsán azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatással lenne az intézményrendszerre és a gazdaságra.

A Politico 2023-ban készített egy részletes összeállítást az ukrán tagság lehetséges következményeiről. Az írásban akkor még jelentősen más lakosságszámmal, mintegy 37 millió fővel számoltak, amely azóta jelentősen csökkenhetett. Ebben az esetben Ukrajna több mint ötven képviselői helyet kaphatna az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban pedig a szavazatok kilenc százalékával rendelkezne, mint Lengyelország.

A pontos adatokat a háborús körülmények között jelentős nehézségekbe ütközik meghatározni, de egyes becslések azt sem zárják ki, hogy Ukrajna népessége jelenleg alig haladja meg a harmincmillió főt. A számok ugyan vita tárgyát képezhetik, de az nem, hogy az ukránok az Európai Tanácsban – miként a többi tagállam – vétójogot kapnának. Ez a tény pedig ismét felnagyítaná a vitákat a többségi döntéshozatal kiszélesítéséről.

Átvilágítás, de hogyan?

Ukrajna érkezése átrajzolná az erőviszonyokat, az EU-ban új belső feszültségek, versengések keletkeznének, amelyeknek már láttuk az előzményét az ukrán gabona importja kapcsán, ami komoly konfliktust jelentett a lengyelekkel és hazánkkal.

Ez ügyben fontos adalék, hogy a csatlakozási tárgyalások átvilágítási folyamattal kezdődnek el. Ekkor a tagjelölt bemutatja, hogy esetében milyen az adott terület szabályozása, és az Európai Bizottság szakértői szintén megvizsgálják, hol van szükség módosításokra. Ezt követően konkrét javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek alapján megnyitják az adott tárgyalási fejezeteket.

Az átvilágítási folyamat számos fejezete statisztikai adatszolgáltatáson alapul. Például a mezőgazdasági fejezet esetében konkrétan meg kell adni, hogy mennyi az éves tejtermelés, hány szarvasmarhával, szárnyassal rendelkezik a vizsgált ország. A statisztikai adatigény minden területre érvényes, így például arra is, hogy mekkora az ország területe, lakossága, korösszetétele, munkaerőpiaca, milyen az energiaellátása, mennyi áramot termelnek, milyen erőműveik vannak, hogyan tevődik össze az energiamixük. Külön fejezet a közlekedéspolitika, amelyben olyan kérdések szerepelnek, hogy mennyi földútja van, vagy hány kilométer az autópálya-hálózat.

A fejezetekre bontott átvilágítást követően kezdődhetnek el ténylegesen a tárgyalások. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor mindez kivitelezhetetlen. Mivel háború van, folyamatosan veszítenek és foglalnak vissza területeket, ezért nem ismert Ukrajna de facto nagysága, népességszáma, noha de jure elfogadhatók a nemzetközi jog szerinti határai. Viszont az ország tényleges csatlakozása azon alapul, hogy területén a jogszabályokat alkalmazni tudja-e. Mindez pedig számos térség esetében minimum bizonytalan.

(Folytatjuk)

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: Hans Lucas via AFP)