Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója január 7-én bejelentette a Facebook működésének átalakítását. A bejelentés legfeltűnőbb eleme a külső tényellenőrzőkkel való együttműködés megszüntetése, helyette a közösségi ellenőrzésre (Community Notes) helyezik a hangsúlyt. Zuckerberg a gyökerekhez való visszatérést hangsúlyozta, a szólásszabadság priorizálásával, amelyet a kormányzati és médianyomás okozta korábbi cenzúrával szembeállít.
A bejelentés azonban többet jelent ennél. Zuckerberg öt pontban foglalt intézkedéseket jelentett be, amelyek közül kiemelkedik a tartalommoderálási irányelvek egyszerűsítése, a bevándorlással és a genderkérdéssel kapcsolatos korlátozások eltörlése, valamint a moderációs csapat Texasba költöztetése.
Ezek a lépések a szólásszabadság erősítését célozzák a „szürke zónás” tartalmak moderálásának lazításával.
A bejelentés aggodalmat kelt Európában, ahol a Digitális szolgáltatások törvénye (DSA) szigorú szabályozást ír elő a platformok számára, kötelezve őket a káros tartalmak elleni küzdelemre és az átláthatóságra. Zuckerberg ugyanakkor arra is utalt, hogy az amerikai kormány támogatásával fognak fellépni az európai szabályozás ellen, amelyet intézményesített cenzúrának nevezett.
Ez a kijelentés feszültséget okozhat az EU és a Meta között.
A tényellenőrzés megszüntetése és a közösségi ellenőrzésre való áttérés hatékonysága és elfogulatlansága kérdéses, ahogy az is, hogy a lazított moderáció hogyan befolyásolja a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjedését. Az EU a bejelentésre reagálva hangsúlyozta, hogy nem kényszeríti a Metát cenzúrára, de a kockázatcsökkentésre vonatkozó kötelezettségei továbbra is érvényben maradnak. A Meta jövőbeli lépései és az EU reakciója jelentős hatással lesznek a közösségi média jövőjére Európában.
Borítókép: Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója (Fotó: AFP)
