Donald Trump béketárgyalásokra vonatkozó terveit látva Európa kénytelen átgondolni, hogyan tudja továbbra is támogatni Ukrajnát az Egyesült Államok aktív részvétele nélkül. Emmanuel Macron meghívására európai vezetők egy csoportja Párizsban gyűlt össze, hogy megvitassa a teendőket, mivel Washington egyre kiszámíthatatlanabb lépéseket tesz Moszkva felé, írja a Le Parisien.
Trump nyíltan megkérdőjelezi az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott feltétel nélküli segítségét, sőt Washington támogatását egyes ukrán természeti erőforrások feletti ellenőrzés megszerzéséhez kötné. Ukrajna egyelőre nem zárta ki a lehetőséget, de jelenlegi formájában elutasította ezt a javaslatot.
Európa katonai kapacitásai
Az Egyesült Államok nélküli katonai támogatás kihívásokkal jár. Az európai országok együttesen rendelkeznek a szükséges katonai eszközökkel, de ezek mérete messze elmarad az amerikai kapacitásoktól. Randal Zbienen, a Foundation for Strategic Research agytröszt kutatója szerint a fő gondot a gyártási kapacitások jelentik. Európa ugyan képes lehet katonai felszereléseket előállítani, de a termelési sebesség jelenleg nem kielégítő.
A párizsi megbeszélésen a brit miniszterelnök úgy fogalmazott: ez a konfliktus nem csupán Ukrajna jövőjéről szól, hanem Európa egészének biztonságáról is.
Ez egy történelmi pillanat, amelyben a kontinens kollektív biztonsága forog kockán. Egyedül egy olyan béke lehet tartós, amely garantálja Ukrajna szuverenitását és megakadályozza Putyin további agresszióját
Lépések az európai önvédelem felé
Az Európai Unió egy közös védelmi politika felé mozdulhat el. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia, Csehország, Lengyelország és Románia mind jelentős katonai ipari kapacitásokkal rendelkeznek. Az EU tervei között szerepel legalább 1,5 millió lőszert és fejlett védelmi rendszereket biztosítani Ukrajnának már az idén.
Nagy-Britannia és Svédország kijelentette, hogy kész békefenntartó csapatokat telepíteni Ukrajnába, hogy biztosítsák az esetleges jövőbeli tűzszünet fenntartását. Emmanuel Macron korábban már felvetette a kérdést, ami akkor hatalmas felháborodást váltott ki.
A termelési problémák mellett az egyik legnagyobb kihívás az, hogy politikailag mennyire elfogadható a katonai kiadások növelése. Az EU védelmi stratégiájában fontos szerepet játszhat egy közös parancsnokság és az ipari szektor összehangolt fejlesztése. A kérdés az, hogy a tagállamok hajlandóak-e megosztani erőforrásaikat egy közös védelmi politika érdekében.
Az európai kormányoknak nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is meg kell győzniük a lakosságot arról, hogy a katonai kiadások prioritást élveznek. Egyre több szakértő szerint a védelmi kiadások emelése hosszú távon fenntarthatóbb megoldás lehet, mint az amerikai támogatásra való hagyatkozás.
A lap szerint a jövő kulcskérdése az, hogy Európa képes-e független védelmi stratégiát kialakítani, vagy továbbra is az Egyesült Államokra kell támaszkodnia.
