Zelenszkij írországi látogatására a Donald Trump amerikai elnökkel történő washingtoni tárgyalása előtt került sor. Bár Írország fenntartja a katonai semlegesség politikáját, és nem NATO-tag, Dublin több mint 380 millió eurót nyújtott humanitárius, gazdasági és védelmi támogatásként Ukrajnának, írja a The Kyiv Independent.
Az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett nemzetközi békefenntartó erők koncepciója felmerült, mint lehetséges biztonsági garancia Ukrajna számára tűzszünet esetén. Írország mellett állítólag Svájc és Törökország is fontolgatja, hogy csapatokat küld Ukrajnába.
Oroszország ellenezte a NATO békefenntartóinak ukrajnai állomásozását, de Írország és Svájc nem tagja a szövetségnek, míg Törökország jó kétoldalú kapcsolatokat ápol Moszkvával, írja az ukrán lap. Korábban Zelenszkij azt mondta, hogy az európai partnereknek 100-150 ezer katonát kellene Ukrajnában állomásoztatniuk ahhoz, hogy hatékonyan elrettentsék Oroszországot.
Az Egyesült Királyság és Franciaország egy sokkal kisebb, legfeljebb harmincezer katonából álló, európai vezetésű békefenntartó erő bevetését fontolgatja, írta a Telegraph. Keir Starmer brit miniszterelnök február 27-én kijelentette, hogy London kész katonákat küldeni, hogy támogassa az ukrajnai békemegállapodást. A Washington Post szerint azonban az Egyesült Királyságon és Franciaországon kívül más országok továbbra is óvatosak a csapataik Ukrajnába küldésével kapcsolatban, az eszkalációval kapcsolatos aggodalmakra és a korlátozott katonai erőforrásokra hivatkozva.
Orosz–ukrán háború
