A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Globális Terrorizmus Ellenes Koordinációs Kompakt ülésén először is leszögezte, hogy az emberiség ma a veszélyek, az állandó válságok korában él, és aláhúzta, hogy a bizonytalanságok súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek világszerte. Felszólalásában kiemelte, hogy a terrorfenyegetettség minden korábbinál erősebb, ráadásul a jelenség globális, így közös fellépésre van szükség, ezért az ENSZ-nek is az egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a nemzetközi erőfeszítések összehangolása.
Üdvözölte ezért, hogy mára sikerült felszámolni azt az egészen méltatlan állapotot, hogy a terrorizmus elleni tevékenységek eddig nem képezték részét a világszervezet rendes költségvetésének.
A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb, leggazdagabb vagy legerősebb államai közé, mégis erején felül veszi ki a részét az ENSZ terrorellenes tevékenységéből. Ennek alátámasztására kifejtette, hogy az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának legnagyobb központja New York után Budapesten van, ahol immár huszonnyolcan dolgoznak, és ez a regionális központ nagy szerepet játszik a fellépés koordinálásában és annak a programnak a végrehajtásában, amelynek célja a szélsőségesek mozgásának korlátozása világszerte.
Illetve tudatta, hogy emellett tárgyalások folynak további tevékenységek Magyarországra telepítéséről is. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az ENSZ működésében bizonyos reformokra lenne szükség, például egy egységes, terrorizmus elleni osztályt kellene létrehozni megfelelő költségvetéssel, ugyanis jelenleg a területtel kapcsolatos tevékenységek szét vannak szórva a különböző részlegek között.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy a terrorizmus elleni harc azért is különösen fontos Magyarország számára, mert azáltal az illegális bevándorlás visszaszorítása is eredményesebb lehet, mivel a két dolog egyfajta „ördögi kört” alkot egymással. Megjegyezte, hogy hazánk a legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonalon fekszik Európában, ezért óriási erőfeszítéseket követel a hatóságok részéről a bevándorlóáradat megfékezése.
Több mint félmillió illegális bevándorlót állítottunk meg eddig a határainkon, amiért szörnyű politikai támadásoknak vagyunk kitéve Európában
– fogalmazott.
És ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kiket engedünk be az ország területére, és kikkel vagyunk hajlandóak együtt élni
– tette hozzá. A miniszter végül aggodalmát fejezte ki az afrikai terrorfenyegetettség erősödése miatt, s arra is kitért, hogy a kontinens népessége a következő évtizedek során 950 millióval fog nőni az előrejelzések szerint, ezért rendkívül fontos segítséget nyújtani a térség országainak abban, hogy az embereknek megfelelő munkahelyeket, egészségügyi ellátást és oktatást tudjanak nyújtani.
És amennyiben ez nem sikerül, akkor két nagyon rossz forgatókönyv lehetséges. Az egyik a valaha volt legsúlyosabb humanitárius katasztrófa, a másik a valaha volt legnagyobb migrációs nyomás Európában. Márpedig mi szeretnénk elkerülni mindkét rossz forgatókönyvet, ha lehetséges
– mondta. Ezzel kapcsolatban pedig közölte, hogy Magyarország évente 1845 ösztöndíjas helyet biztosít az afrikai hallgatók számára az egyetemeken, és a kormány számos fejlesztési programot hajt végre helyben.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
