David Betz professzor a londoni Kings’ College-ban tanít, és tanácsadóként dolgozott a brit védelmi minisztériumnak és a titkosszolgálatoknak. Betz most egy podcastban beszélt arról, hogy robbanásközeli állapotban van a brit társadalom, és félő, hogy tömeges zavargások robbannak ki. A professzor szerint az egész a brexitszavazás idején kezdődött, az azt követő években pedig az egymást követő kormányok intézkedései lerombolták a törvényesség kereteit. Az okok közé sorolja a nyitott határokat, a bűnbandák ténykedését – különös tekintettel a gyerekek behálózására –, valamint a kétszínű, átpolitizált igazságszolgáltatási rendszert.
Ha zűrzavart akarsz kelteni egy társadalomban, akkor az, amit a brit kormány tesz, szinte tankönyv szerint pontosan az, amit tenned kell
– fogalmazott a professzor.
Betz szerint a helyzet mára túl messzire ment, és valószínűleg fél évtizeden belül bekövetkezik egy nemzeti összeomlás, amely felülmúlja a tavaly nyári zavargásokat is. Mint mondja, ma a brit társadalom egy megtört nemzetben él, egy mélyen megosztott társadalomban, egyes egyének és csoportok tevékenysége pedig tovább fokozza ezt a megosztottságot.
A professzor kifejtette, hogy az erősen heterogén (sok különböző társadalmi, kulturális és etnikai csoportból álló) társadalmak, amelyekben nincs egyetlen domináns csoport, nem különösen hajlamosak a polgárháborúra. Ennek az az oka, hogy egyetlen csoportnak sincs elég hatalma vagy státusa egy széles körben elterjedt lázadás koordinálásához. Hasonlóképpen a nagymértékben homogén vagy nem frakcionált társadalmak sem különösebben sérülékenyek, mivel ilyen társadalmakban általában könnyű konszenzusos álláspontot kialakítani.
Mint mondja, a veszélyes terület középen van – az egyre heterogénebbé váló társadalmaknál, amelyekben a korábban domináns társadalmi többség attól tart, hogy elveszíti a helyét, ami a polgári konfliktusok egyik legfőbb oka. Ehhez pedig hozzájárul a gazdaság hosszú távú, strukturális hanyatlása és a kormány tehetetlensége, ami mélyíti a megfosztottság érzését.
Betz kitért az aszimmetrikus multikulturalizmus jelenségére is, amelyben a csoporton belüli preferencia, az etnikai büszkeség és a csoportszolidaritás – különösen a választásokon – minden csoport számára elfogadható, kivéve a fehéreket, akiknél az ilyen dolgokat undorító, felsőbbrendű attitűdöknek tekintik. Ez érvet szolgáltat a fehér többség (vagy nagy kisebbség) lázadása mellett, amely az igazság felkavaró nyelvezetében gyökerezik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
