Mint arról lapunk többször is beszámolt már, az Európai Bizottság egy 72 órás túlélőcsomag összeállítását javasolta az európai embereknek. Brüsszel ezen lépésével félelmet kelt az európaiakban. Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, lapunk főmunkatársa szerint a legfontosabb, amit a túlélőcsomaggal kapcsolatban mondhatunk, hogy különbséget kell tenni a felhívás szubsztantív része és a politikai indíttatású hangulatkeltés között.
Kiemelte: Ami az előbbit illeti, a józan paraszti ész azt diktálja, hogy mindig legyen egy ilyen csomagunk készenlétben, úgy otthon, mint a gépjárművünkben. Nem kell drámai dolgokra gondolni, hanem a legalapvető, gyakorlati eszközökre, tárgyakra amire szükségünk lehet egy hosszabb áramszünet esetén otthon, vagy egy elhúzódó mentés esetén egy külföldi autósztráda útpadkáján. Ami viszont a politikai célzatot illeti, amibe a túlélőcsomag kommunikációt beágyazták, az igen súlyos üzeneteket hordoz magában és extrém esetekben önmegvalósító próféciává válhat.
Minden épeszű hatalom állandóan figyeli azokat a jeleket, amik egy meglepetésszerű támadásra utalhatnak. Ilyen például, amikor az agressziógyanús államban hirtelen elkezdenek a szokásosnál több vért tárolni a vérbankokban, vagy a kórházakat készítik elő nagy számú sebesült befogadásra. Ezekre a jelekre extrém esetben egy megelőző csapás lehet a válasz
– tette hozzá a szakértő.
A brüsszeli bejelentéssel kapcsolatban hozzátette: ha a kommunikáció azonnali veszélyt sugall, akkor pánik keletkezhet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az élet minden terén. Ha a kommunikáció az általános veszélyszint növekedésére utal, de azonnali fenyegetés nélkül, ez még mindig kihatással lehet a gazdaságra, a közhangulatra és természetesen az állam belpolitikai egyensúlyára, az esetleges választásokra. Végül egy nyugodt, mérsékelt hangnemű, „lassú víz partot mos” kommunikációs csomag eléri a célját, a megfigyelhető viselkedés módosítását, politikai pánikkeltés nélkül.
A túlélőcsomag mindhárom esetben ugyanaz, de a kommunikáció politikai hatásai drámaian különböznek. A kérdés, hogy mi az a politikai hatás, amit a túlélőcsomagon lovagolva el akarnak érni
–húzta alá lapunk főmunkatársa.
Kérdés viszont az is, hogy mire elég háború esetén egy 72 órás túlélőcsomag. Robert C. Castel hangsúlyozta: Egy jól átgondolt és megfelelően összeállított túlélőcsomag akár az élet és a halál közötti különbséget is jelentheti. Némi tartalék egy nélkülözhetetlen gyógyszerből, egy minimális elsősegélycsomag, egy kézitöltő a mobiltelefonhoz, egy kis tranzisztoros rádió, esetleg egy elemlámpa nagyon jó szolgálatot tehet bizonyos esetekben. Minden túlélőcsomagnak vannak állandó komponensei, mint például a fent említett lista. Ezek minden csomagban megtalálhatók, és vannak olyan összetevői, amit az adott körülmények és a vizionált fenyegetés figyelembevételével választunk ki.
Egy otthoni 72 órás túlélőcsomag drámaian különbözik egy autós csomagtól. Egy dzsungeltúra túlélőcsomagja sem azonos egy alaszkai túra túlélőcsomagjával. A túlélőcsomag szerves részének kell lennie a tárgyakon kívül a tudásnak is, a gyakorlatnak az eszközök használatában és a megfelelő szellemi, illetve lelki hozzáállás
– szögezte le a szakértő.
Az európai lakosság felkészítése egy esetleges katonai konfliktusra, a hadászati költekezés drasztikus emelése és az ehhez hasonló intézkedések elgondolkodtatnak mindenkit, hogy ez valójában mit üzen Moszkvának.
Castel szerint már a bibliai példabeszédekben is meg van írva, hogy „Élet és halál van a nyelv hatalmában” (18:21). A jól átgondolt és szakszerűen végrehajtott kommunikáció megnyugtatja a saját lakosságunkat, eltökéltséget sugározhat az ellenfeleink felé anélkül, hogy közvetlen veszélyérzetet keltene bennük, és hozzájárul az államok közötti feszültség enyhüléséhez. A kommunikáció az elrettentés egyik oszlopa.
Ugyanez a kommunikáció otthon pánikot kelthet, kifelé gyengeséget, bizonytalanságot, illetve agressziót sugározhat, és háborúk kitöréséhez vezethet. A kérdés az, hogy mi a cél, amit a kommunikációval el akarunk érni, illetve mennyire vagyunk hatékony kommunikátorok
– közölte a szakértő, de hozzátette azt is, hogy ugyanakkor ne becsüljük túl a kommunikáció hatalmát. Amint azt az 1870-es francia–porosz háború előestéjén láttuk, a rosszul átgondolt és kivitelezett kommunikáció nem okozta a háború kitörését, de hozzájárult az eszkalációhoz és siettette az eseményeket.
Amíg viszont a háborúpárti Brüsszel a vérontás folytatását akarja, s arra készíti fel az embereket, hogy háború lehet Európában, az óceán túlpartján békepárti elnök van. Az USA tűzszünetet akar Ukrajnában, Európa pedig a háború folytatásában érdekelt.
Lehet vitatkozni a két egymással szemben álló stratégia előnyeiről, illetve hátrányairól, de egy dolog tény. A jelenlegi helyzet éket ver a nyugati szövetség két partja közé, és a nyugat ellenfelei mindent meg fognak tenni, hogy ezt az éket egyre mélyebbre kalapálják. Oroszország legnagyobb sikere a háború kirobbantásával talán az volt, hogy sikerült egyértelművé tennie mindenki számára az egypólusú világ elmúlását. Oroszország hosszú távú terve a tűzszüneti folyamattal a nyugati szövetség bomlasztása lehet. Európa vezetői ennek az orosz stratégiának ütik fel a labdát
– zárta gondolatait Robert C. Castel.
Mint arról lapunk beszámolt, Orbán Viktor magyar kormányfő is reagált a háborúpárti Európai Bizottság túlélőcsomaggal kapcsolatos terveire. Mint a miniszterelnök fogalmazott:
Nem fenyeget, háború, mi a béke oldalán vagyunk, és biztosan nem fogunk háborúba menni
Borítókép: Brüsszel háborúba vinné Európát (Fotó: AFP)
