Buenos Airestől Rómáig

Sokat tett a vallások közötti kapcsolatok javításáért és a békéért a katolikus egyház ma elhunyt vezetője. Ferenc pápa, azaz Jorge Mario Bergoglio életét a szegények és az elesettek melletti kiállás határozta meg.

2025. 04. 21. 15:58
Ferenc pápa Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az argentin származású Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc pápa páratlan életútja során forradalmi változásokat hozott a katolikus egyházba, egy olyan időszakban, amikor az egyháznak világszerte kihívásokkal kellett szembenéznie.

Hívők érintik meg Ferenc pápa képét a Buenos Aires-i San Jose de Flores bazilika falán
Hívők érintik meg Ferenc pápa képét a Buenos Aires-i San José de Flores bazilika falán (Fotó: AFP)

Ferenc pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Papi pályafutása 1969-ben kezdődött, bíborossá 2001-ben nevezte ki II. János Pál pápa. 2013. március 13-án történelmi jelentőségű eseményként választották meg pápává: ő lett az első amerikai, az első jezsuita és az első Ferenc nevű egyházfő.

Pápai nevét nem véletlenül választotta Assisi Szent Ferenc után: pápasága alatt végig kiállt többek között a szegények mellett.

Emellett elkötelezett volt a Vatikán bürokráciájának reformja és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatban a szigorúbb fellépés mellett.

Sokat tett a vallások közti közeledésért: több mint ezer éve ő volt az első katolikus egyházfő, aki találkozott az orosz pátriárkával.

Testvérek vagyunk

– jelentette ki a havannai találkozó során.

2019-ben aláírta az „Emberi testvériség” dokumentumot az Al Azhar imámjával, amely együttműködési kapcsolatokat létesít a katolikusok és a muszlimok között. Két évvel később ő volt az első pápa, aki Irakba látogatott, és találkozott a legfőbb síita muzulmán vezetővel.

Pápasága alatt mindvégig kiállt a békéért. Már 2014-ben békeimádságon látta vendégül az izraeli és a palesztin elnököt a Vatikán kertjében, később pedig az orosz–ukrán háborúval és a gázai konfliktussal kapcsolatban is a béke fontosságát hangsúlyozta.

2016-os Amoris Laetitia („A szeretet öröme”) című dokumentuma lábjegyzetében gyakorlatilag megnyitotta az utat az elvált és polgári házasságban újraházasodott katolikusok áldozáshoz való engedése előtt, kiváltva ezzel az egyházon belüli konzervatív bírálói haragját.

Bár fáradhatatlanul dolgozott, az elmúlt időszakban egészségi problémái miatt egyre több korláttal szembesült. 2021-ben és 2023-ban is bélműtéten esett át, idén február 14-én pedig kétoldali tüdőgyulladással szállították kórházba, de még kórházi szobájából is folytatta munkáját. Húsvétvasárnap a hívek ünneplése közepette még megjelent a Szent Péter-bazilika központi erkélyén az orbi et urbi áldás során, ez volt az utolsó nyilvános szereplése.

Borítókép: Ferenc pápa (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.