A miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte, a számok magukért beszélnek:
- a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint az ukrán integráció költsége uniós szinten elérheti a 2500 milliárd eurót, ami minden magyar adófizetőre vetítve közel 4 millió forint terhet jelentene;
- Ukrajna újjáépítésének költsége önmagában 1000 milliárd euróra tehető, míg az ország működtetéséhez további, legalább 100 milliárd eurós éves kiadás társulna.
A Brookings Institute, Amerika egyik legbefolyásosabb agytrösztje szerint az ukrán csatlakozás súlyos strukturális feszültségeket okozna, amely negatív módon befolyásolná azoknak a tagállamoknak a kilátásait, amelyek közül több ma még a kohéziós források kedvezményezettje. Ez Magyarországot is érintené, hiszen az ukrán csatlakozással az eddigi nettó haszonélvezők nettó befizetőkké válhatnak.
Orbán Balázs hozzátette, hogy ahogy arról már ő is beszámolt korábban, a Brookings tanulmánya világosan rámutat:
Ukrajna hatalmas mérete, alacsony GDP-je és rendkívül költséges felzárkóztatása új pénzügyi prioritásokat kényszerítene ki az EU-ban.
Mint írta, ez a kohéziós források újraelosztását vonná maga után, amit a jelenlegi költségvetési keret nem bírna el – kivéve, ha a mostani kedvezményezettek forrásait csökkentenék.
A tanulmány szerint ehhez az EU-nak nemcsak a saját költségvetését kellene átalakítania, hanem új, közös adókat is be kellene vezetnie – vagyis további gazdasági terheket róna a tagállamokra.
Ezt a megállapítást megerősíti az Európai Unió Tanácsa által készített jelentés is, mely szerint „valamennyi tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog kapni az EU költségvetéséből; sok jelenleg nettó kedvezményezett tagállam pedig nettó befizetővé válik”.
Hasonló következtetésekre jutnak az Atlantic Council, The Organization for World Peace, az Institut der Deutschen Wirtschaft, az EUROPEUM Institute for European Policy, a Financial Times és a Politico elemzései is.
Orbán Balázs kiemelte, hogy mindezek ellenére
A baloldali sajtó úgy tagadja a negatív gazdasági következményeket, mintha ezért kapná a fizetését, és úgy kampányol Ukrajna uniós csatlakozása mellett, mintha kötelezően kiadott feladatot kellene teljesítenie (Hm, lehet, hogy tényleg erről van szó?).
Az egyik legsúlyosabb csúsztatásuk pedig, hogy párhuzamot vonnak a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás és a jelenlegi véleménynyilvánító szavazás között – hívja fel rá a figyelmet a politikus. Emlékeztet, akkor a baloldal egy magyarellenes kampányt folytatott, amelynek keretében a határon túli magyarokat állította szembe az anyaországiakkal. Most azonban a kormány éppen a magyar emberek érdekét képviseli, amikor felhívja egy súlyos gazdasági, biztonsági és társadalmi következményekkel járó uniós bővítési javaslat veszélyeire a figyelmet.
A kettőt csak rendkívüli rosszindulattal lehet egy lapon emlegetni.
Orbán Balázs arról is ír bejegyzésében, hogy szintén ferdítésről beszélhetünk akkor, amikor a baloldali sajtó a nyugat-balkáni bővítést és az ukrán bővítés ügyét azonos kategóriába sorolja.
Brüsszel ugyanis Ukrajnát politikai alapon, az uniós szabályok áthágásával, gazdasági, társadalmi és politikai felkészülés nélkül, még 2030 előtt akarja betolni az Európai Unióba, miközben más tagállamok, amelyek kisebbek és jóval felkészültebbek, évtizedek óta hiába várakoznak.
A politikus arra is felhívja a figyelmet, hogy Ukrajna háború előtti területe nagyobb, mint a jelenlegi legnagyobb EU-tagállam, Franciaország és majdnem akkora, mint Németország és Olaszország területe együttesen.
Ukrajna ráadásul egy háború által lerombolt, szétvert állapotban csatlakozna az EU-hoz, ami Ukrajna újjáépítése és az ukrán állam finanszírozásán keresztül további súlyos terheket róna az EU tagállamaira.
Magyarországnak nem szabad hagynia, hogy az országot a nagyobb hatalmak a saját kényük és kedvük szerint kívülről rángassák, hanem a saját érdekei szerint kell meghatároznia politikáját – így az ukrán csatlakozás ügyét is csak a magyar érdek alapján lehet megítélni – jelenti ki a miniszterelnök politikai igazgatója, és kiemeli:
Mindent támogatunk, ami szolgálja Magyarország érdekeit, és mindennek ellent fogunk tartani, ami az érdekeink ellen hat. Mivel a napnál is világosabb, hogy az ukrán csatlakozás az érdekeink ellen lenne, ezért azt felelősen nem tudjuk támogatni.
Borítókép: Orbán Balázs (Fotó: MTI)
