Okszana Zsolnovics szerint az ország még jelentős belső tartalékokkal rendelkezik, például az inaktív lakosság és a külföldön tartózkodó ukránok visszatérésének ösztönzésével, írja az Unian.
– Az idegen állampolgárok integrációja időt, pénzt és szakértelmet igényel – ők nem ismerik az ország nyelvét, törvényeit, nincs munkájuk vagy lakhatásuk. Ez komoly teher a költségvetés és az infrastruktúra számára
– mondta Zsolnovics.
Az ukrán miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között észszerűbb a hazai munkaerőpiacra még be nem kapcsolódott állampolgárok aktivizálása. Példaként említette, hogy Ukrajnában a fogyatékkal élő személyeknek mindössze 16 százaléka dolgozik, míg ez az arány Európában eléri az 50 százalékot. Emellett a nők munkaerőpiaci részvétele is alacsonyabb (47 százalék), szemben a férfiak 67 százalékos részvételével.
Több millió ukrán tartózkodik külföldön
A miniszter emlékeztetett, hogy 2024 végén még mindig 5,2 millió ukrán élt külföldön menekültként. A Közgazdasági Stratégiai Központ becslései szerint a háború befejezését követően 1,7 és 2,7 millió közötti ukrán maradhat hosszú távon külföldön.
Zsolnovics elmondta, hogy folyamatos egyeztetést folytatnak azokkal az országokkal, amelyek menedéket nyújtottak az ukrán menekülteknek, és dolgoznak olyan visszatelepítési és reintegrációs programokon, amelyek segítenék a visszatérők beilleszkedését Ukrajnában. Ugyanakkor a háború intenzitása miatt a tömeges hazatérés egyelőre nem aktuális.
– Arra törekszünk, hogy Ukrajna olyan hely legyen, ahol érdemes élni, dolgozni és gyereket nevelni. Reméljük, hogy így legalább 3,5 millió ukrán dönt majd a hazatérés mellett – mondta a miniszter.
Európa profitált az ukrán munkaerőből
Az ukrán menekültek jelentős szerepet játszottak egyes európai országok munkaerőpiacán. Az Eurostat adatai szerint például Lengyelországban és Csehországban történelmi mélypontra, 2,6 százalékosra csökkent a munkanélküliség az ukránoknak köszönhetően. Németországban három százalék a munkanélküliség, míg legmagasabb az érték Spanyolországban (10 százalék), Svédországban (8,9 százalék), Görögországban és Finnországban 8,7 százalék.
Eközben a legfrissebb kutatások szerint már csak az ukrán menekültek 43 százaléka tervezi, hogy visszatér hazájába – két évvel ezelőtt ez az arány még 74 százalék volt.
Ezért kell a gyorsított uniós csatlakozás?
A Nyugaton maradó állampolgárok miatt az ukrán munkaerőpiaci gondokat a migráció oldhatná meg. A terv létezhet, amire Ukrajna gyorsított felvételének erőltetése is rímel.
– Kijev gyors felvétele azonban számtalan kihívást rejt magában, a jelenlegi tagországok anyagi megroppanása mellett akár az Európai Unió léte is veszélybe kerülhet – mondta korábban lapunknak Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
– Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot, a magyar családokat és felemészti azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket az elmúlt 15 évben sikerült elérni
– nyilatkozta korábban a magyar miniszterelnök.
