Elhunyt 88 éves korában Lionel Jospin volt francia miniszterelnök, aki 2002-ben jelentette be visszavonulását a politikai élet élvonalából – jelentette be közleményében hétfőn a francia Szocialista Párt.


Elhunyt 88 éves korában Lionel Jospin volt francia miniszterelnök, aki 2002-ben jelentette be visszavonulását a politikai élet élvonalából – jelentette be közleményében hétfőn a francia Szocialista Párt.

A helyi média szerint idén januárban komoly műtéten esett át, ami után otthonában lábadozott.
Miniszterelnökként 1997. és 2002. között Jospin csökkentette a munkaidőt, kiterjesztette az ingyenes egészségügyi ellátást, és bevezette a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Progresszív politikus létére kiállt a költségvetési megszorítások mellett, és hivatali ideje alatt több állami vagyont értékesített a magánszférának, mint bármelyik elődje. Ezt fejezte ki programjának szlogenje is: „Igen a piacgazdaságra, nem a piaci társadalomra”.
Lionel Jospin egy ideig képes volt újjáéleszteni a reformista politikát, amely a sokéves válság után összeegyeztette a gazdasági és a társadalmi haladást
– írta róla 2002-ben a Le Monde főszerkesztője.
A szemüveges, ősz hajú szocialista politikus soha nem tudta igazán megnyerni a választók szívét. Szigorú modora, valamint a filozófus Sylviane Agacinskivel kötött házassága miatt zárkózott politikusként könyvelték el. Ezt a közkeletű felfogást egy 1999-ben adott interjújában így cáfolta: „Amikor végre megértik, hogy én szigorú vagyok, de fejlődök, szigorú, de nevetek, és egy ateista protestáns vagyok, akkor kevesebb ostobaságot fognak írni.”
A 2002-es elnökválasztás, amelynek első fordulójában a jobboldali Jean-Marie Le Pen több szavazatot kapott nála, véget vetett az elnöki reményeinek, és Jospin többé nem tért vissza a politikai élvonalba.
Lionel Robert Jospin 1937-ben született Párizsban, és protestáns szüleitől mind hitük szigorát, mind szocialista politikai elkötelezettségüket örökölte. Apja, Robert Jospin, tanár és a II. Internacionálé francia szekciója, a francia Szocialista Párt elődjének szervezője volt, amelyhez később Jospin is csatlakozott. Édesanyja Mireille Dandieu szülésznő volt, aki később ápolónőként és iskolai szociális munkásként dolgozott. Jospin 1956-ban a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd az École Nationale d’Administrationban végezte tanulmányait.
1965-ben került a francia külügyminisztériumhoz, de az 1968-as, Charles de Gaulle elnök elleni diáktüntetések közepette kilépett, és az Egyesült Államokba ment tanulni. 1970-ben tért vissza Franciaországba, és több mint egy évtizeden át közgazdaságtant tanított egy párizsi egyetemen.
1971-ben csatlakozott a Szocialista Párthoz. A párt ranglétráján felfelé haladva François Mitterrand elnök egyik legmegbízhatóbb helyettese lett, és olyan fiatalabb politikusokat mentorált, mint például François Hollande. Mitterrand mutatta meg neki – mondta később a Le Nouvel Observateur című lapnak nyilatkozva –, hogy a politika „akarat, művészet, kultúra és készség”. Az 1990-es évekre azonban Jospin a Mitterrand-érát bíráló csoport élére állt.
Közben baloldali értelmiségiekből álló társaságában megismerkedett Sylvaine Agacinskivel, és 1994-ben össze is házasodtak.
Jacques Chirac 1995-ben, Jospin első elnökválasztási kampányában szoros versenyben győzött. Két évvel később azonban Chirac elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki, és ennek eredményeként a baloldal került fölénybe a Nemzetgyűlésben, és Jospin vezetésével alakult meg az új kormány 1997-ben.
Gazdasági liberalizációs programba kezdett, privatizálta a nagy állami vállalatokat, és elfogadta a közszféra leépítését, hogy Franciaország csatlakozhasson az európai egységes valutához.
Hivatali ideje alatt az országban tartós volt gazdasági növekedés és csökkent a munkanélküliség. A progresszív és liberális reformok keveréke azonban konfliktusokhoz vezetett a magánszektorral és a koalíciós partnereivel is.
A 2002-es elnökválasztás első fordulójában Jospin Le Pen mögött végzett, ami tömeges utcai tüntetéseket váltott ki. Chirac végül a második fordulóban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, köszönhetően a rá szavazó nagy számú baloldali választónak.
Túlbecsültem, mennyire elutasították Jacques Chiracot, és túlbecsültem, mennyire pozitívan értékelte a közvélemény az eddigi teljesítményemet
– idézte fel a Lionel raconte Jospin című 2010-ben készült dokumentumfilmben.
Alábecsültem a baloldal megosztottságának hatását. Alábecsültem az első fordulót
– fűzte hozzá az értékelésben, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy vezetése alatt a kormány „öt éven át jól működött, és elkerülte az összes botrányt”.
2012-ben François Hollande elnök Jospint nevezte ki a közéleti etika megújításával foglalkozó bizottság élére. Jospin, aki még azelőtt lépett színre, hogy a politikai vezetők a közösségi hálón érték volna el a választókat, az egyik utolsó képviselője volt a régi iskola francia politikusainak. Érdemeinek elismeréseként a többi között megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje és a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje kitüntetést is.
Borítókép: Lionel Jospin volt francia miniszterelnök (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!