Üldözött lett a Zelenszkij-könyv szerzője Ukrajnában

Konsztantyin Bondarenko esete önmagában is sokat elárul arról a rendszerről, amelynek működését könyvében bemutatja: a Zelenszkijről írt kritikus műve után az ukrán hatóságok tíz évre szankcionálták a szerzőt, ellehetetlenítve ezzel a munkáját és a nyilvános megszólalását is. A Hitel Kiadónál magyarul is megjelent kötet azonban így is élesen szembemegy a nemzetközi fősodorban kialakított hősi narratívával, egy jóval ellentmondásosabb képet rajzol Ukrajna elnökéről. A kötetből indított sorozatunkban bemutattuk a legérdekesebb mozzanatokat.

Fotó: Gian Ehrenzeller Forrás: MTI/EPA/Keystone

Sorozatunk utolsó részében érdemes kitérni arra a beszédes mozzanatra is, hogy Konsztantyin Bondarenko gyakorlatilag az ukrán rezsim üldözöttjévé vált az elnökről írt leleplező könyve miatt. Miután ugyanis megjelent A Joker – Volodimir Zelenszkij politikai felemelkedésének igaz története című könyv, a szerző ellen tíz évre szóló szankciót rendeltek el. Bondarenko Így azóta még bankszámlát sem nyithat a hazájában, nem publikálhat és még hivatkozni is tilos rá.

Zelenszkij nagy sztárnak számít egyes nemzetközi körökben, itt éppen Davosban kapcsolták  (Fotó: MTI/EPA/AP/Geert Vanden Wijngaert)

A Hitel Kiadó gondozásában magyarul minap megjelent kötetből olyan kép bontakozik ki Zelenszkijről, ami élesen szemben áll a nemzetközi fősodratú médiában sulykolt hősies háborús vezető imázsával. Így például megírtuk, hogy miközben Zelenszkij elnökként elvárja honfitársaitól a katonai szolgálatot, amikor 2014-ben Oroszország elfoglalta Ukrajna egyes területeit, neki esze ágában nem volt hasonló áldozatot hozni. 

Ugyanis Zelenszkij négy behívót is kapott abban az időszakban, ám – annak ellenére, hogy alkalmasnak minősítették a katonaságra – egyetlen alkalommal sem jelent meg a sorozáson. Később, amikor elnöksége idején ezt számonkérték rajta, Zelenszkij azt állította, hogy hamis behívókat kapott.

Azt is bemutattuk, hogy a magát patriótának feltüntető vezető – aki manapság azzal is igyekszik kihangsúlyozni hazafiságát, hogy az orosz nyelv használatát is kerüli – korábban egészen máshogyan viszonyult az ukrán identitáshoz. Egy 2014-es interjúban még ugyanis azt hangoztatta, hogy „mi és az oroszok egy nép vagyunk, […] hogyan ne szeretnénk az orosz népet? Nem vagyunk idióták! Ugyanazokat a könyveket olvassuk.” A 2010-es évek elején pedig egy olyan magánfellépésen vegyen részt, ahol a kétfős közönség egyik tagja az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev volt. A nemzetietlensége miatt is komoly bírálatok érték, amikor a Kvartal95 nevű humortársulatával a holodomor, vagyis a nagy ukrán éhínség áldozatain viccelődtek.

Arra is kitértünk, hogy beigazolódtak azok az aggályok, hogy Zelenszkij autoriter rezsimet épít ki. Nem sokkal azután, hogy az új elnök elfoglalta a hivatalát 2019-ben, be is következett, amitől tartani lehetett: 2020 februárjától kezdve Ukrajnában egy sajátos, átmeneti berendezkedés alakult ki: félig demokratikus, félig autoriter rendszer, amelyet a klientúraépítés, a hatalom túlzott koncentrációja, a jogi nihilizmus és populizmus jellemzett. 

Nem is beszélve arról, hogy még több évvel Zelenszkij elnöki mandátumának lejárta után sem írtak ki új választásokat. Beszédes, hogy 2020-ban, vagyis már elnökként Zelenszkij miként nyilatkozott egy nemzetközi lapnak: „ha egyszer a demokráciát választottuk, természetesen nem akaszthatunk fel embereket. Bár néha nagyon csábító lenne. Tudja miért? Mert úgy sokkal gyorsabb volna.”

Megmutattuk, hogy Ukrajna első embereként olyan intézkedések kötődnek Zelenszkij nevéhez, mint a földpiac megnyitása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által sürgetett módosítás azt is jelentette, hogy külföldi szereplők – köztük jogi személyek – előtt is megnyílt a lehetőség a termőföldek felvásárlására. Ez alapvetően formálta át Ukrajna mezőgazdasági és gazdasági viszonyait, tömegek kerültek anyagilag kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetbe.

Ez 2021-ben történt, akkor Zelenszkij az IMF négymilliárd dolláros segélycsomagjához jutott hozzá ezzel a döntéssel. A háború kitörése óta viszont Ukrajna számolatlanul kapta az euró százmilliárdokat, amit Zelenszkijék ki is használnak: újabb és újabb összegeket követelnek. Jelenleg egy kilencvenmilliárd eurós uniós csomagról van szó, de a következő esztendőkre vonatkozólag ennek a sokszorosa szerepel a tervek között. Ha ebből sem lenne világos, hogy az elképesztő korrupciójáról híres országban ezek az összegek is szőrén-szálán eltűnnének, akkor érdemes Zelenszkij saját szavait felidézni: „hitelügyben Ukrajna olyan, mint egy német felnőttfilmes színésznő – bármilyen irányból, bármilyen mennyiségben kész befogadni”.

További játékainkhoz kattintson ide!