Így készül Európa az oroszok elleni háborúra

Észtország, Finnország és Norvégia egyre átfogóbb védelmi intézkedésekkel készül egy esetleges orosz támadásra. Bunkerek építése, intelligens határvédelmi rendszerek, civil menedékhelyek és önkéntes védelmi szervezetek jelzik: a NATO északi szárnyán új biztonsági helyzet alakul ki.

Katonák támadnak egy ellenséges állást (Fotó: AFP)

Észtországban Narva városa – amely az orosz határ mellett fekszik – az elmúlt években gyakorlatilag katonai előőrssé alakult. A korábban fontos közlekedési útvonalnak számító Barátság híd forgalmát lezárták, az utakat tankelhárító akadályok és szögesdrót védik. 

Tallinn a balti védelmi vonal részeként 2027-ig mintegy 600 betonbunker építését tervezi a térségben. Ezek a moduláris létesítmények tüzérségi támadásoknak is ellenállnak, és katonai egységek számára biztosítanak védett állásokat. A védelem fontos eleme a több mint 22 ezer önkéntest tömörítő Kaitseliit, amely a területi ellenállás alapját képezi – számolt be a Dzerkalo Tyzhnia.

A szervezet ifjúsági ágain keresztül már gyerekek is részt vesznek alapvető túlélési és polgári védelmi képzésekben.

Emellett Észtország digitális védelmi rendszereket is fejleszt: mobilalkalmazásokkal és szenzorhálózatokkal vonják be a lakosságot a megfigyelésbe.

Finnország a több mint 1300 kilométer hosszú orosz határ védelmét erősíti. A „keleti határfal” projektben mintegy 200 kilométer hosszú kerítés épül a legérzékenyebb határszakaszokon.

A rendszer hőkamerákkal, mozgásérzékelőkkel és videómegfigyeléssel működik, valamint járőrutak is épülnek a gyors reagálás érdekében. Finnország emellett kiterjedt civil védelmi infrastruktúrával rendelkezik: több mint 50 ezer menedékhely áll rendelkezésre, amelyek közel 4,8 millió ember befogadására alkalmasak. A határzár gazdasági következményekkel is járt, különösen Kelet-Finnországban, ahol korábban jelentős bevételt hozott az orosz turizmus.

Norvégiában a figyelem az északi határ és a Barents-tenger térségére irányul. 

Kirkenes környékén a hadsereg és a civil hatóságok közösen figyelik az orosz aktivitást, beleértve a GPS-zavarásokat és a víz alatti infrastruktúra közelében végzett gyanús hajómozgásokat.

A térség stratégiai jelentőségét az is növeli, hogy itt haladnak olyan tenger alatti kábelek, amelyek kulcsszerepet játszanak a globális kommunikációban. Norvégia a Globus-III radarrendszerrel figyeli az orosz északi flotta tevékenységét és a rakétaindításokat. A védelem része a civil társadalom bevonása is: a teljes védelem doktrínája a katonai és polgári erők együttműködésére épül.

Észtország, Finnország és Norvégia eltérő eszközökkel, de ugyanazon stratégia mentén készül: a felkészültségen alapuló elrettentésre. A cél az, hogy egy esetleges támadás túl nagy kockázattal és túl magas költségekkel járjon a támadó fél számára – írja a Dzerkalo Tyzhnia.

Borítókép: Katonák támadnak egy ellenséges állást (Fotó: AFP)