Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában

Bulgáriában előre hozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap. Öt éven belül ez a nyolcadik előre hozott parlamenti választás. A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be lemondását. A választás tétje túlmutat Szófián: az is eldőlhet, hogy a szuverenista-patrióta erők képesek-e visszavágni a globalistáknak és új politikai erőközpontot kialakítani a térségben.

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában Fotó: DIMITAR KYOSEMARLIEV Forrás: AFP

Rumen Radev az év elején lemondott államfői tisztségéről, és a „Progresszív Bulgária” szövetség élén közvetlenül is belépett a politikai versenybe. Így a választás nem csupán pártok, hanem politikai irányvonalak és személyes vezetői ambíciók közötti összecsapássá is vált.

Előre hozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, a volt elnök, Ruman Radev pártja nyerhet Fotó: EMIN SANSAR / ANADOLU

Radev a Boriszov/Peevszki duó ellen

Radev közel két államfői  ciklusa alatt következetesen bírálta a bolgár korrupció jelképeinek tartott Bojko Boriszov–Deljan Peevszki párost. Válaszul a GERB és a DPSZ vezetői azzal vádolták, hogy túllépi alkotmányos szerepét, és beavatkozik a pártpolitikába, majd nyíltan felszólították: ha valóban politikai küzdelmet kíván folytatni, mondjon le államfői tisztségéről és mérkőzzön meg velük a választók előtt. Radev végül elfogadta ezt a kihívást, és lemondását követően közvetlenül is belépett a politikai versenybe.

Az egykori légierő-parancsnok, NATO-tábornokot politikai ellenfelei hol Moszkva-, hol Washington-, hol Brüsszel-barátként próbálják beállítani. Ő maga azonban rendre úgy fogalmaz: nem nagyhatalmi érdekeket képvisel, hanem kizárólag Bulgária érdekeit tartja szem előtt.

Radev – aki baloldali szavazatokkal nyerte el az államfői tisztséget – mára látványosan elhatárolódott a neoliberális politikai oldaltól is.

Öt évvel ezelőtt maga emelte ki az ismeretlenségből a „Folytatjuk a változást” (PP) két vezetőjét, Kiril Petkovot és Aszen Vaszilevet, akiket az általa összeállított ideiglenes ügyvivő kormányban miniszteri pozícióba nevezett ki. Később azonban a sorozatos törvénysértések miatt „sarlatánoknak” minősítette őket.

Bár sokan attól tartottak, hogy ismét együttműködésre lép velük, három hete egyértelművé tette: szó sem lehet koalícióról a PP–DB pártszövetséggel. 

Különösen a PP követett el túl sok bűnt Bulgáriával szemben ahhoz, hogy koalíciós partnerként elismerjük őket

– fogalmazott.

A bolgár közvéleményben nemrég komoly felháborodást váltott ki, hogy a liberális oldalhoz köthető Andrej  Gjurov vezette ideiglenes kormány a parlament megkerülésével tíz évre szóló katonai-politikai megállapodást kötött Ukrajnával, noha erre nem rendelkezett felhatalmazással. Az ügy nyomán Gjurov ellen ügyészségi eljárás indult a szerződés megkötése miatt.

Radev két napja, a liberálisoknak üzenve kijelentette: 

Egy politikai közösség, amely alig tud 7% társadalmi támogatottságot összegyűjteni, amely szégyelli a történelmünket, a bolgár zászlót, a hazafiság szót, és amely fél kimondani, ki szabadított fel minket a török uralom alól (az orosz–török háborúra célozva), azt gondolja, hogy a hatalom neki alanyi jogon jár, és kormányozni akar.

A neoliberális erőktől ugyanakkor valamennyi párt tart: a tavaly őszi események megmutatták, hogy képesek híveiket a főváros kulcsfontosságú csomópontjaira mozgósítani és azokat tartósan blokád alatt tartani.

A volt elnök pártja nyerheti a választást

A legfrissebb felmérések szerint Rumen Radev új politikai formációja jelentős előnnyel vezet. A részvétel – szakértők szerint – 3,1 millió fő körül alakulhat, ami 10-12 százalékkal nagyobb választói aktivitást mutat az előző parlamenti választásokhoz képest, de vannak olyan előrejelzések is, hogy akár 60 százalékra is felszökhet – a legmagasabb lenne az utolsó öt évben. 

A kutatások szerint öt párt biztosan bejutna a parlamentbe: Rumen Radev új politikai formációja 32,6 százalékkal az első helyen végezhet, utána következhet a GERB–SZDSZ koalíció 20,3 százalékkal. 

Harmadik helyre kerülhet a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária (PP–DB) koalíció 12,0 százalékkal, amely a felmérés szerint további támogatottságcsökkenést mutat. A DPSZ–Új Kezdet 9,8 százalékon stabilan a negyedik helyen szerepel. Az ötödik helyen a Vazrazsdane (Újjászületés) párt áll 6,6 százalékkal. A többi párt a 4 százalékos küszöb alatt szerepel. 

A bolgár alkotmány szerint az államfő először a győztes pártnak ad megbízást kormányalakításra. Ha a győztes nem tud kellő parlamenti támogatásra szert tenni, következik a második helyezett. Harmadszorra a köztársasági elnök saját maga választja ki, melyik pártnak ad mandátumot a kabinet alakítására. 

Amennyiben a vasárnapi előre hozott választások után az új parlament ismét képtelen stabil kabinetet alakítani, az alkotmány szerint az államfő újra ügyvivő kormányt nevezhet ki és újabb parlamenti választások kiírására kerül sor.

Bulgária: öt éven belül a nyolcadik előre hozott parlamenti választást tartják

A választás érdekessége a gépi szavazás, amely Európában egyedül Bulgáriában honosodott meg. Választási szakemberek szerint a szavazógépek manipulálhatók, mivel a gépeket magáncégek raktáraiban tárolják és a szoftverekhez csak egy szűk kör fér hozzá, ezért az emberek nem bíznak a gépi szavazás hitelességében, ezzel magyarázható az alacsony választói aktivitás az utóbbi öt évben.

A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be kabinetjének lemondását, percekkel azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a bizalmatlansági indítványról. 

Zseljazkov a korrupciós ügyek és a 2026. évi költségvetés tervezett adóemelései miatt kipattant, hetekig tartó utcai tüntetések után mondott le. A legutóbbi választásokon alacsony, 39 százalékos volt a részvételi arány, de ez most várhatón magasabb lesz, elérheti a 60 százalékot is a közvélemény-kutatások szerint. Bulgáriában vasárnap este 7 órakor zárnak a szavazóhelyiségek – tudósított az MTI.