Szerinte egy olyan javaslat nem elfogadható, amelyben kevesebb pénz jár, miközben nagyobb a központosítás, illetve újabb és újabb feltételeket támasztanak.
A versenyképességről hangsúlyozta: az EU következő hétéves költségvetésben számszerű javaslatokat akar látni arra vonatkozóan, mennyi támogatást kapnak például Közép-Európában a cégek, akár az orosz gázról, olajról való átállásra vagy a fosszilis energia teljes kivezetésére, illetve tárolókapacitásokra.
Arról is beszélt, hogy hiányolja a szolidaritást Európából. Úgy vélte, pont akkor kezdett elmúlni a szolidaritás az Európai Unióból, akkor kezdték egyre kevésbé komolyan venni a kohéziós politikát, amikor Magyarország és kilenc másik ország 2004-ben csatlakozott.
Hangsúlyozta, a közép-európai népeknek is jár ugyanaz a támogatás, mint amit a korábban csatlakozott országok, például Írország, Spanyolország vagy Portugália megkapott.
Magyar Péter felidézte, hogy nyáron Magyarországnak a Dunán fenékküszöböt kellett építenie a paksi atomerőmű működésének biztosítása érdekében, és köszönetet mondott Robert Fico szlovák kormányfőnek, hogy országa segített a dunai vízszint stabilizálásában.
Ugyanakkor megjegyezte, az Európai Unióból nem kérdezték meg, hogy miben segíthetnek, sőt egy-két tagállam „feljelentette Magyarországot” a fenékküszöb miatt.
Hangsúlyozta: ilyen helyzetben szolidaritást kellene gyakorolni.

Nem híve a védett árnak
Az üzemanyagárakkal kapcsolatban azt mondta, több tagállamban van vagy volt védett ár az üzemanyagok fölött, de mindenki azt tapasztalta, hogy nem múlik el a válság a Hormuzi-szorosnál, ráadásul Oroszország a történelme során először nem exportál, hanem óriási mennyiségben importál gázolajat.
Jelezte, üzemanyaghiány lépne fel, ha fenntartanák a különböző tagállamok a védett árat, úgyhogy megegyeztek abban, hogy „ez nem mehet tovább”.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!