A kormány álláspontja változatlan, a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna. Érthetetlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben – mondta Varga Judit.
A két előzetes döntéshozatali eljárást még 2019 decemberében kezdeményezte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a röszkei tranzitzónában tartózkodó, kiutasítási határozat hatálya alatt álló személyeket érintő eljárásokban. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. november 21-i Ilias és Ahmed ítéletében még arra a megállapításra jutott, hogy a tranzitzónában tartózkodás nem minősül őrizetnek.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság ezzel ellentétben mostani ítéletében már úgy foglalt állást, hogy a migránsok röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni. A bíróság szerint ha a bírósági felülvizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. Az érintett személyek azonban nem menedékkérők, kérelmüket már elutasították, ezért jogszerűen nem tartózkodhatnak Magyarországon – hangsúlyozta Varga Judit.
Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy kötelezni akarják Magyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedésére és befogadására. Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja – fogalmazott az igazságügyi miniszter.
