Amikor Frans Timmermansnak az egy mondatában három hazugságot leleplező cikket megírtam, úgy éreztem, hogy az volt az utolsó, ezzel a pojácával kár tovább foglalkozni, mert bármennyire is a szocialisták EP-s frakciójának csúcsjelöltje, önmagára nézve ennél lesújtóbbat (Bangónésan: lesulytóbbat.) úgysem képes produkálni.
Az élet, ahogy a balliberális oldal mélyrepülése során már oly sokszor, ismét rám cáfolt, ugyanis az illető, akinek a nevét is kár volna még egyszer leírni, kijelentette, hogy az iszlám már kétezer éve Európa része.
Ez, még politikailag korrekten fogalmazva is, komoly tájékozatlanságról árulkodik. Függetlenül attól, hogy némi spéttel (kellett néhány perc, amíg kivont 2019-ből 2000-et) javította önmagát.
A végleges szám 1500. Azaz, a szocialisták csúcsjelöltje szerint az iszlám úgy 519 óta „Európa része”. (Zárójelben tegyük hozzá, hogy Mohamed próféta csak 571-ben születik meg.)
Mivel az iszlám hódítás – és akkor még nem beszélhetünk arról, hogy része lett volna Európának maga az iszlám – az Ibériai félszigeten csak a 700-as évekre tehető, mindenki szépen, csendben, belépve a választófülkébe, eldöntheti majd, hogy a nyilatkozó számolni nem tud, vagy a történelmet nem ismeri.
Vagyis a magyar szocialistákat pátyolgató, törpéből kinőtt EU-s csúcspolitikus történelemből vagy matematikából vetett-e hatalmas bukfencet nagy nyilvánosság előtt.
És miért is lényeges az x behúzása előtt erre gondolni?
Azért, mert az EU-s mantrák, ha nem is azonnal, de lassan teret nyernek a magyar balliberális beszédben. Márpedig, ha meghonosodik, legitimálódik az iszlám, mint „Európa része”, akkor csak idő kérdése, hogy a magyarországi papagájkommandó mikor veszi át, és kezdi szajkózni az Európai Egyesült Államok után azt, hogy bizony akkor az iszlám Magyarország része is.
Egy-két évtized után pedig már csak arról vitatkozhatunk majd, hogy Magyarországnak mekkora része az iszlám, vagy Budapesten is, mint néhány európai nagyvárosban, a legtöbb gyermek a Mohamed nevet kapta-e…
