Bocsánatot kért a magyaroktól a szlovák miniszterelnök

Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot pénteken a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért Igor Matovič szlovák kormányfő.

Vámosszabadi, 2020. június 5. Igor Matovic szlovák miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak a vámosszabadi határátkelõhelyen, a magyar-szlovák határon 2020. június 5-én. Ezen a napon reggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyíltak a magyar-szlovák határátkelõk a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatos enyhítésének nyomán. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

„Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában –, őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandók feladni az anyanyelveteket” – írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán péntekre virradóra közzétett bejegyzésben. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik „ugyanezen okokból szenvedtek, főként a XIX. század második felében a történelmi Magyarországon”.

A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.

A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a II. világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé.

Igor Matovič Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra A magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki. A dokumentumot – amelyben a felvidéki magyar párt a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérte – fenntartásokkal, illetve kritikával fogadta a szlovák sajtó és néhány szlovák politikus is.

Igor Matovič a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adásának, a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádiónak nyilatkozva csütörtökön a memorandum átadásáról azt mondta: nem volt méltányos, hogy az MKP küldöttsége ilyen módon „visszaélt a helyzettel”. Pénteki Facebook-bejegyzésében megismételte ezeket a fenntartásait is, valamint annak a véleményének is hangot adott, hogy a találkozót a memorandum átadói „nemzetiségi szenvedélyek szítására” használták fel. Ezeket az állításokat Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön visszautasította, rámutatva: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák.

A szlovák kormányfő A múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van elnevezésű keddi találkozóról bejegyzésében azt írta: azzal a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy „nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni”.