Egzotikus betegségek Európában?

Nyugat-nílusi láz, sikungunya vagy dengue-láz is felütheti a fejét a jövőben az öreg kontinensen. Az eddig nálunk nem ismert kórok terjedésének az éghajlat megváltozása mellett kedvez az erősödő bevándorlás, valamint az oltások elleni fellépés is. Igaz, számos betegség ellen nincs védőoltás.

2019. 04. 15. 16:36
A pair of Aedes albopictus mosquitoes are seen during a mating ritual while the female feeds on a blood meal in a 2003 image
Az ázsiai tigrisszúnyog már könnyen áttelel a melegebb régiókban Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dengue-láz Indiában a gazdagok betegségének számít. Ezt ugyanis egy olyan szúnyog terjeszti, amely főként az úszómedencékben teszi le petéit, s ha valaki elhanyagolja az irtást, súlyos betegség lehet az eredménye. A dengue-láz nem olyan, mint a bárányhimlő, azaz a szervezet nem szerez védettséget, ha átesik rajta egy alkalommal, épp ellenkezőleg, aki felépül belőle, második alkalommal sokkal súlyosabb lefolyású betegségre számíthat. De ez ugye India és a meleg éghajlatok problémája volt eddig. A jelenlegi éghajlati helyzet szerint viszont a Földközi-tenger térsége már a trópusokhoz hasonlít, ez pedig lehetővé teszi a kórt terjesztő szúnyogoknak a túlélést.

Európa a sok egzotikus betegségtől egyszerűen azért tudta távol tartani magát, mert a szúnyogok nem voltak képesek áttelelni. Az elmúlt évtizedben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy ez már nem védi meg a kontinenst, így volt már dengue-láz Franciaországban és Horvátországban, sikungunya-vírusfertőzés Olaszországban és Franciaországban, malária Görögországban. A nyugat-nílusi láz terjedése Európában emellett magasabb, mint az elmúlt hét évben bármikor. A hosszú távú terjedésről pedig csak elképzelések vannak, azt ugyanis nem csupán a klímaváltozás befolyásolja. „Ez egyike a fontos faktoroknak a globalizáció, az urbanizáció, a földek felhasználásának változása mellett” – mondta Jan Semenza, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ vezetője Stockholmban.

Azaz az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos betegség terjesztéséért felelős, olyan élőhelyeket talál az újonnan trópusivá vált régiókban, ahol könnyedén áttelelhet, s Európának nincsenek olyan megfelelő válaszai a problémákra, mint például Indiának. A tigrisszúnyog úgy érkezett Európába, ahogy minden egyéb termék, azaz a globalizáció segítségével, mondjuk fűtött növényszállító konténerben vagy autógumi belsejében. A szúnyog maga egy év alatt legfeljebb 300 kilométert tud repülni, de Genovától könnyedén eljut Németországba vonatokon vagy akár személyautókon megbújva. Németországban program működik, hogy irtsák a tigrisszúnyogot, ilyen Olaszországban és Spanyolországban nincs, így nehezen is tudnak a szakosított szervezetek mit kezdeni a betegségekkel.

Az ázsiai tigrisszúnyog már könnyen áttelel a melegebb régiókban
Fotó: Reuters

A terjedést így nagymértékben elősegíti a globalizáció, az áruk rendkívül nagy sebességű cseréje, valamint a sok esetben ellenőrizetlen migráció, amely a különböző fertőző betegségek terjedésének melegágya. A távoli, sokszor igen szegény és gyenge egészségügyi rendszerrel bíró országokból érkezők komoly kockázatot jelentenek Európában, az illegálisan érkezőket értelemszerűen nem tudják rendszerszinten ellenőrizni az európai egészségügyi szervek, az új betegségek pedig új veszélyeket hordoznak. Főleg napjainkban, amikor tévhitek és félinformációk hatására több európai országban is károsnak és veszélyesnek nevezik bizonyos körök a védőoltásokat, rég nem látott betegségek megjelenésének ágyazva meg.

Tipikus példája ennek a Chagas-kór, amelyet egy Közép- és Dél-Amerikában honos poloskafaj csípése terjeszt. A kór hordozói legtöbbször nem tudnak saját fertőzöttségükről, de a népesség vándorlása azt eredményezte, hogy a regionális betegség elterjedt az Egyesült Államoktól Argentínáig, valamint Spanyolországban is felütötte a fejét. A szívelégtelenséget eredményező betegség ellen nincs védőoltás, ám mivel vértranszfúzióval terjed, a vérkészítményeket a betegséget okozó parazita vizsgálatával kibővítve ellenőrzik. Ez azonban jóval költségesebb és bonyolultabb művelet a korábbi eljárásnál, és mivel viszonylag új betegségről beszélünk a nyugati világban, a vizsgálat hatékonysága sem tekinthető tökéletesnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.