Nálunk nagyon gyorsan és nagyon határozottan reagáltak, mindent bezártak, ahogy kitört a járvány. Csak egy olyan papírral lehet kimenni a házból, amely igazolja, hogy milyen okból vagy az utcán: munkahelyre, gyógyszertárba, élelmiszerboltba, bankba, időseknek segíteni, kutyát sétáltatni lehet csak, illetve sportolni, de azt már csak egyedül.
Egyébként is csak két fő lehet kint egyszerre együtt, mindig meg kell tartani az előírt távolságot. Az autókban is csak ketten lehetnek egyszerre. A nyitva lévő boltokban is csak kevés embert engednek be egyszerre, kint kell várni, ameddig sorra nem kerül az ember. Próbálunk minél kevesebbszer elmenni vásárolni, de akkor nagyobb adagokat veszünk.
Elég félelmetes az egész helyzet, és nem is számítok arra, hogy gyorsan vége lesz. Szerintem csak akkor lélegezhetünk fel, ha meglesz az ellenszer, így maradunk otthon, amennyit csak tudunk. Magyarországon eddig jól kézben tartották a helyzetet, és viszonylag itt, Görögországban is igaz ez.
Nálunk ráadásul a török határon kialakult helyzettel is meg kellett küzdeni, de csak kevés migráns tudott átjönni Görögországba. A vírus miatt Törökország újra lezárta a határokat, így most csend van ebből a szempontból, viszont a Törökországhoz közeli kis szigeteken még mindig rossz a helyzet, mert ott csónakkal többen is ki tudtak kötni. Ezeken a szigeteken már nincs hely, a múlt hétvégén is 500 migránst szállítottak át a szigetekről Kavalába.
A gyerekek már két hete otthon vannak, távoktatásban csinálják az iskolát. Ez nálunk nem annyira hatékony, és nincsenek lefoglalva, így mi bevállaltunk még plusz angolórákat, természetesen azt is távoktatásban. Nekünk abból a szempontból szerencsénk van, hogy kertes házban lakunk, ahol sokat vagyunk napközben.
