Felértékelődött Varsó szerepe

Varsó szívesen befogadja azokat a Németországban állomásozó amerikai egységeket, amelyek kivonásáról döntött pénteken Washington. Stratégiai szempontból a lépés nem alaptalan – a szovjet blokk harminc évvel ezelőtti felbomlásával Európa biztonsági pontjai keletebbre helyeződtek át.

GERMANY-ARMY-AIRBORNE EXERCISE/ Fotó: Michaela Rehle Forrás: Reuters

Nagyon bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképpen a Németországban állomásoztatott, s az Egyesült Államokba hazatérni készülő egységek Lengyelországba jöhetnek – mondta a hét végén Mateusz Morawiecki miniszterelnök az RMF24 rádiónak adott interjúban. A lengyel reakció arra a pénteki hírre érkezett, miszerint Donald Trump amerikai elnök 9500 katonával csökkenti a jelenleg 34 674 főből álló németországi amerikai kontingenst.

Az, hogy Varsó szívesen bővítené a jelenleg ötezer fő körüli, Lengyelországban állomásozó amerikai kontingenst, nem teljesen váratlan: az ország évek óta lobbizik érte Washingtonban. Lengyelország pont egy évvel ezelőtt írt alá egy újabb katonai együttműködési nyilatkozatot az Egyesült Államokkal, amely alapján további ezer fővel egészítik ki az amerikai csapatokat, és egyebek mellett amerikai–lengyel kiképző központot és hadosztály-parancsnokságot létesítenek az országban.

Stratégiai szempontból az amerikai katonai csapatok átcsoportosítása nem ördögtől való gondolat: Lengyelország szerepe az ukrán–orosz konfliktus miatt, a Krím-félsziget orosz bekebelezése után lényegesen felértékelődött.

A kelet-közép-európai állam több szempontból is kulcsfontosságú pozícióban van. Egyrészt mellette van az orosz exklávé, Kalinyingrád, amely potenciális kockázatot jelent az Európai Unió biztonságára nézve. Másrészt a földrajzi pozíciója miatt fontos logisztikai szerep hárul rá a balti államok védelme szempontjából. Ezenkívül Lengyelország határos a legfontosabb orosz szövetségessel, Fehéroroszországgal, valamint a jelenleg Moszkvával konfliktusban lévő Ukrajnával.

Fotó: Reuters

A németek szerint ugyanakkor politikai okok állhatnak a csapatkivonás mögött. Erre utalhat az is, hogy a döntés híre a sajtóból érkezett, az amerikai elnök nem vitatta meg azt a szövetségeseivel. Donald Trump elnöksége alatt feszült lett a viszony Washington és európai szövetségesei között: Trump kritizálta a NATO-tagok katonai szerepvállalását, Brüsszelt pedig negatívan érintette az Egyesült Államok kilépése az európai biztonság alapját képző szerződésekből, a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződéséből (INF) és a Nyitott égbolt egyezményből.

Fejlesztik a hadsereget

Lengyelország a Jog és Igazságosság párt öt évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta sok erőfeszítést fordít a hadsereg fejlesztésre. Az amerikai Kongresszusi Kutatóközpont tavaly augusztusban megjelent elemzése szerint az ország földrajzi pozíciója miatt a jelentősége meghatározó Amerikának, és Lengyelországra fókuszálnak „az orosz agresszióval szembeni erőfeszítésekben.” 2015 óta a lengyelek – egy év kivételével – minden évben teljesítették a védelmi költségvetésre vonatkozó kétszázalékos NATO-célkitűzést, és egy nagyszabású modernizációs programot indítottak. Ennek keretében lecserélték a szovjet katonai felszereléseket modern, nyugati eszközökre. Az import egy részét éppen Washingtonból, tehát a katonai együttműködés gazdasági szempontok miatt is fontos az Egyesült Államoknak. Tavaly a kormány egy újabb, 2026-ig szóló modernizációs tervet fogadott el, amely alapján Varsó ötvenmilliárd dollárt költ majd tengeralattjárókra, ötödik generációs vadászgépekre, támadóhelikopterekre és egyéb eszközökre. Az amerikai katonai kontingens létszáma jelenleg 4500–5000 fő között mozog, az amerikai katonai bázisok Poznańban, Łaskban és Redzikowóban találhatók.