Különleges katonai egységet akarnak az ukrán-magyar határra

Bizonyossá vált, hogy kaszárnyát építenek a legnagyobb magyar kárpátaljai városban, Beregszászon. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség a miniszterelnökhöz fordul válaszért: vajon, miközben a keleti fronton háború dúl, miért a békés nyugati határnál erősítik a fegyveres jelenlétet?

Nemzeti gárdisták járőröznek Kárpátalján Fotó: MTI/Nemes János

Többször is felmerült az utóbbi években, hogy az Ukrán Védelmi Minisztérium katonai alakulatot kíván állomásoztatni a legmagyarabb kárpátaljai városban, Beregszászon, közvetlenül az ukrán-magyar határ közelében. Az ügyben korábban magas rangú katonai vezetők jöttek személyesen tájékozódni a Vérke-parti városba. Az elképzeléseket most már tettek is követik. Úgy fest, az A2582-es jelzésű, különleges deszantos egységet fogják a kárpátaljai magyarság központjának számító Beregszászba telepíteni. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) személyesen a miniszterelnökhöz fordult részletes magyarázatért.

Arra, hogy véglegesek a Beregszászra vonatkozó katonai tervek, az elektronikus közbeszerzési rendszer a bizonyság, ahol pályázatot írtak ki – a szöveg szerint – a deszantos dandár légi szállítású zászlóalj állandó lokációs pontjának létrehozására egy elhagyatott beregszászi katonai bázison. A tereprendezési munkálatokhoz már hónapokkal ezelőtt hozzáláttak. A szóban forgó terület évekig az önkormányzat tulajdonában volt, de aztán a Védelmi Minisztériumhoz került. A kaszárnya tervdokumentációját a Védelmi Minisztérium tervezési alegysége már ki is dolgozta.

Az értesülésekkel kapcsolatban az ungvári székhelyű Kárpáti Igaz Szó megkereste Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét, aki azt nyilatkozta a lapnak, hogy a védelmi tárca egyelőre nem tájékoztatta az önkormányzatot, pontosan milyen egységet kívánnak elhelyezni a településen. Őket csak a megkezdődött területrendezésről tájékoztatta a szaktárca, konkrétumokat ő sem tud.

Nemzeti gárdisták járőröznek Kárpátalján
Fotó: MTI/Nemes János

Babják Zoltán kiemelte: a beregszászi önkormányzatnak nem célja megakadályozni bármit is. Hozzátette, jelen helyzetben ez nem lenne taktikus lépés. Amennyiben katonai alakulat érkezik Beregszászba, ez adóbevételeket jelent a városnak, valamint munkahelyet is teremt – próbálta pozitív oldalról megközelíteni a témát a városvezető. Véleménye szerint egy katonai egység nagyban javíthatja egy város közbiztonságát. Tudni kell, hogy a nagyjából 25 ezres lélekszámú településen jelentős roma kisebbség is él, s bizony előfordulnak súlyos incidensek a lakóhelyükként szolgáló táborban.

A városvezető szerint akkor is jól jönnek a katonák, ha különleges szituáció­ban, például természeti csapások esetén kell helytállni – mint a 2001-es árvíz idején, amikor óriási segítséget nyújtott a hadsereg. Babják Zoltán reményét fejezte ki, hogy nem belső-ukrajnai, hanem beregszászi, kárpátaljai katonák állomásoznak majd ott.

A Beregszásztól alig félórás autóútra található Munkácson van egy katonai alakulat, amely épp most kapott egy teljesen felújított körletet, ezt az előző hónapban személyesen Volodimir Zelenszkij elnök adta át. Miközben az ország keleti végein kritikus a helyzet, Kijevben úgy ítélik meg, a négy EU-s tagállammal és a NATO-országokkal határos legnyugatibb megyében szükséges erősíteni a fegyveres jelenlétet.

Az ügyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség levélben kereste meg Denisz Smihal kormányfőt, akitől szeretnének korrekt, őszinte válaszokat kapni a felmerülő kérdésekre. Zubánics László, a szervezet elnöke szerint egy ilyen kényes és érzékeny témában nem szerencsés, ha a lakosság csak a médiából értesül a hírekről, és mindenféle találgatások kapnak szárnyra. A politikai spekulációk elkerülése érdekében az UMDSZ vezetője szerint célszerű volna a kabinetnek pontos tájékoztatást adni.

A miniszterelnökhöz írt levelüknek pontosan ez a célja. Azt szeretnék, ha az illetékesek elmagyaráznák az itt élőknek, hogy – miközben az ország nyugati határai teljes biztonságban vannak – mégis mi szülte a katonai jelenlét megerősítését az EU és a NATO határainak tőszomszédságában. Zubánics László szavai szerint jó volna azt is tudni, pontosan hány személyről lenne szó, és honnan érkeznének ezek a katonák. Az UMDSZ párbeszédet szorgalmaz a minisztérium és az önkormányzat között.

Az ukrajnai magyar politikus levelében felvetette az etnikai arányok ukrán részről történő megváltoztatásának szándékát is a nagyobb létszámú katonaság és azok családjainak a betelepítésével.