Létfontosságú a stabilitás

Nemcsak politikai és gazdasági, hanem biztonságpolitikai értelemben is hosszú távú következményei lehetnek annak, ha az EU nem vállal kezdeményező szerepet a nyugat-balkáni térségben – közölte a Magyar Nemzettel Marjan Sarec szlovén miniszterelnök, aki ma érkezik Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson Orbán Viktor kormányfővel. Sarec – aki lapunk kérdéseire e-mailben válaszolt – úgy véli, a migráció létező jelenség, amivel Európának számolnia kell, kezeléséhez azonban közös erőfeszítésre és kompromisszumokra van szükség.

„Nem vagyunk tisztában azzal, hogy Európa nem buborékban él” Fotó: REUTERS/Piroschka van de Wouw

– A Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovéniával volt a legkevesebb vitánk az elmúlt három évtizedben. Hogyan értékelné a kétoldalú kapcsolatokat?

– A Szlovénia és Magyarország közötti kapcsolatok mindig a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapultak. Örömmel mondhatom, hogy Szlovénia függetlensége óta nagy lépéseket tettünk a kétoldalú együttműködés terén. Viszonyunk nem csupán a gazdasági együttműködésre összpontosul, hanem az élénk kulturális kapcsolatokra, a személyes találkozások ösztönzésére és a turizmusra is. Különösen fontos a közös elköteleződésünk a szlovén és a magyar nemzeti kisebbségek védelme iránt – ez nagyban hozzájárul jószomszédi viszonyunkhoz.

– Noha az elmúlt években a közép-európai országok fokozták együttműködésüket, különösen a visegrádi négyek keretein belül, sok politikus nehezményezi, hogy a térségben ma is hiányos a közlekedési-energetikai összefonódás és infrastruktúra. Mit kellene tennie térségünknek ahhoz, hogy szorosabb legyen ez a fajta integráció?

– Bár Szlovénia és Magyarország kitűnő együttműködést alakított ki a közlekedés és a forgalomirányítási infra­struktúra területén, van mit javítani. Az önvezető és hálózatra kapcsolt járművek fejlesztésére vonatkozó közös projektek a legfontosabb kihívások közé tartoznak. Folytatni kell a példamutató együttműködést a forgalomirányítási központok között, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtsuk az utakat használók számára. A határon túli kamionforgalomban és vasúti teherforgalomban való együttműködést is a legfontosabb feladatok közé kell emelnünk.

– Szlovéniának régóta fennálló határvitája van Horvátországgal, és amíg ezt nem sikerül rendezni, ­Ljubljana vétózza Horvátország schengeni övezethez való csatlakozását. Szerbia és Koszovó kapcsolatai gyakorlatilag fagypontra kerültek. Az etnikailag megosztott Boszniában már egy éve nem tudnak kormányt alakítani. Az unió nem hajlandó megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A nyugat-balkáni térségben mindeközben egyre inkább kiterjeszti befolyását Törökország, Szaúd-Arábia és Oroszország. Mennyire tartja aggasztónak a térség helyzetét?

– A Nyugat-Balkánt illetően először is hangsúlyozni szeretném, mennyire csalódott vagyok, hogy a legutóbbi EU-csúcstalálkozón a tagországok nem tudtak megállapodni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Észak-Macedóniá­val és Albániával. A bővítési folyamat elkötelezett támogatójaként Szlovénia meg van győződve arról, hogy életbevágóan fontos volna a hiteles és hatékony EU-bővítés. A térség országainak meg kell adni a lehetőséget, hogy az európai integráció útjára lépjenek, amennyiben a feltételeknek eleget tesznek. Észak-Macedónia és Albánia megfelel ezeknek a feltételeknek. Mi több, európai szellemben cselekedve és a kompromisszumra törekvés jegyében Észak-Macedónia sikeresen rendezte szomszédaival a nyitott vitákat, és hitelesen hajtja végre a megállapodásokban foglaltakat. Fontos, hogy ezeket az eredményeket elismerjük, ha azt akarjuk, hogy ugyanezen logika mentén kezeljük a többi térségbeli problémát. Az egyik ilyen ügy Szerbia és Koszovó viszonyának normalizálása. Ahhoz, hogy kikerüljenek a zsákutcából, mindkét országnak felelősséget kell vállalnia. Nem lesz könnyű megoldást találni, de amennyiben megállapodás születik, annak jogerősnek és végrehajthatónak kell lennie, illetve nem lehet negatív következménye a régióra nézve. A Nyugat-Balkán a történelmi érdekérvényesítés – politikai, vallási és gazdasági befolyás­szerzés – stratégiai útkereszteződé­sében találja magát. Az EU-nak stratégiai érdeke lenne, hogy e térségben jelen legyen és minél befolyásosabbá váljon. Az EU-nak vezető szerepet kellene betöltenie a saját kontinensén. Stratégiai érdekünk lenne az is, hogy erősítsük a térség ellenálló képességét a fenyegetésekkel szemben, illetve az ellen, hogy kívülálló felek negatívan befolyásolják a régiót. Nemcsak politikai és gazdasági, hanem biztonságpolitikai értelemben is hosszú távú következményei lehetnek annak, ha az EU nem elég kezdeményező. A stabil és biztonságos Nyugat-Balkán jelentőségét nem szabad alábecsülni. Arról nem is beszélve, hogy a térségre partnerként is szükségünk van a nyugat-balkáni migrációs útvonal kezelésében.

– A szlovén belügyminisztérium szerint csak idén augusztusban 2341 illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok, ami a 2015-ös migránsválság óta a legmagasabb egyhavi szám. Ez annak a jele, hogy a válságnak még messze nincs vége?

– 2015-ben és 2016-ban csaknem 500 ezer migráns lépett Szlovénia területére. A nyugat-balkáni útvonal lezárása és a 2016 márciusában életbe lépett EU–török alku után a helyzet stabilizálódott. Mindazonáltal az illegális határátlépések állandósulásával nézünk szembe (az év elejétől kezdve október 14-ig 12 894 illegális belépést regisztráltunk). A számokat tekintve azonban nem hasonlítható a helyzet 2015-höz és 2016-hoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy a rendezetlen migráció szorosan kapcsolódik az embercsempészethez és a szervezett bűnözéshez. A külső schengeni határ védelme az egyik legfontosabb feladata a szlovén rendőrségnek. Intézkedések egész sorát vezettük be a migrációs helyzet ellenőrzésére és a rendőrségi feladatok szakszerű elvégzésére.

„Nem vagyunk tisztában azzal, hogy Európa nem buborékban él”
Fotó: REUTERS/Piroschka van de Wouw

– Szlovénia 2016-ban kerítést emelt horvátországi határán a nem kívánt migránsok távol tartására. Magyarországot rendszeresen bírálják külföldön a saját, Szerbia határára épített kerítése miatt. Szlovéniát vajon miért nem érik hasonló kritikák? Jobb képet alakított volna ki magáról külföldön?

– Szlovénia ideiglenes műszaki akadályokat állított fel, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek az illegális határátlépések és a migránsok eligazításának kezelésére. Jelenleg 183 kilométeren van ideiglenes műszaki határzárunk a Horvátországgal közös 670 kilométeres határszakaszon.

– Az új olasz kormány beleegyezett a tengeren kimentett migránsok befogadásába és szétosztásába azon EU-tag­országok között, amelyek hajlandók részt venni ebben a szétosztási mechanizmusban. Ön szerint a dél-európai kikötőket nyitva vagy zárva kell tartani a migránsokat szállító hajók előtt?

– Szlovénia üdvözli a Földközi-tengeren kialakult helyzet megoldására irányuló erőfeszítéseket. Fontos, hogy minden ország teljesítse kötelezettségét a nemzetközi vizekre érvényes szabályok mentén. Továbbra is szolidaritást vállalunk a leginkább érintettekkel. Számunkra fontos, hogy a mechanizmusok önkéntes alapúak – azaz az államok maguk dönthetnek saját részvételükről –,

és azokra vonatkoznak, akik nyilvánvaló védelemre szorulnak.

– Ön szerint lesz-e valaha közös euró­pai megoldás a migrációs válságra?

– A migráció létező jelenség, és a jövőben is számolni kell vele. Erről nem szabad megfeledkeznünk. A jelenlegi migrációs helyzet senkinek sem kedvez: sem a származási országoknak, sem a migránsoknak, sem a tranzit­államoknak, sem a célországoknak. Ha meg akarjuk oldani ezt a problémát, átfogó megközelítésre van szükségünk, be kell vonnunk a nemzetközi szervezeteket és más érdekelt feleket, hogy partnerségben, szolidaritásban és közös felelősségvállalással működjünk együtt. Ezért volna szükséges, hogy az EU szintjén találjunk megoldást erre a problémára.

– Hamarosan hivatalba lép az új összetételű Európai Bizottság. Melyek a legégetőbb kérdések, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kell?

– Az új Európai Bizottságnak és az Európai Tanács új elnökének minél hamarabb foglalkoznia kell a tárgyalóasztalon fekvő legfontosabb dossziékkal. Még mindig nem látunk tisztán a brexit ügyében, le kell zárnunk a következő időszakra vonatkozó költségvetési vitát, illetve meg kell egyeznünk arról, hogyan haladunk tovább a bővítés, a klímaváltozás és a migráció kezelése kapcsán. Emellett úgy látom, többet kell tennünk azért, hogy az EU intézményei erősebbé és hatékonyabbá váljanak. Ehhez nagyobb önbizalom kell, kölcsönös tisztelet, és olyan kompromisszumokra való nyitottság, amelyek előnyére válnának egy erősebb EU-nak. Kevesebb politikára és több stratégiai gondolkodásra van szükség. Azt a fajta egységet és hatékonyságot, amit a huszonhét tagállam a brexitfolyamat során tanúsított, más fontos területeken is érvényesítenünk kellene. Ellenkező esetben lemaradunk a többi nagyhatalom mögött. Időnként úgy érzem, még mindig nem vagyunk tisztában azzal, hogy Európa nem buborékban él. Nagy változások zajlanak a világban, és gyorsan közelítenek felénk.