Litvánia nekilátott a határkerítés megépítésének

A határkerítés első szakasza ötszáz méter hosszú lesz és 1,8 méter magas, pengés drótkerítésből áll.

Medininkai, 2021. július 6. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k) és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a határõröket kiképzõ iskolába érkezik a litván-fehérorosz határon, a Vilniustól 25 kilométerre fekvõ Medininkai falu közelében 2021. július 6-án. MTI/AP/Mindaugas Kulbis Fotó: Mindaugas Kulbis

Litvánia pénteken nekilátott a határkerítés megépítésének Belarusszal közös határán, miután azzal vádolta meg a belarusz hatóságokat, hogy külföldről migránsokat szállítanak az országba, és onnan illegálisan akarják bejuttatni őket az Európai Unióba. A határkerítés első szakasza ötszáz méter hosszú lesz és 1,8 méter magas, pengés drótkerítésből áll – közölte a litván hadsereg védelmi főnökének szóvivője.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök a határőröket kiképző iskolába érkezik a litván–belarusz határon július 6-án
Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Belarusz májusban úgy döntött, hogy engedélyezi a migránsok belépését az EU-tag Litvániába, megtorlásul a blokk által bevezetett szankciókért, miután Minszk leszállásra kényszerített egy Ryanair-járatot a területén, és letartóztatta a fedélzetén tartózkodó Roman Protaszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát. Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő kedden kijelentette: „Ha valaki azt hiszi, hogy lezárjuk a határainkat Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Ukrajnával, és az Afganisztánból, Iránból, Irakból, Líbiából, Szíriából, Tunéziából és távolabb Afrikából menekülők befogadóhelyévé válunk, az enyhén szólva téved. Belarusz most csak annyira őrzi a határt, amennyire az kifizetődő a számára.” Hozzátette: „Ha valaki többet akar, készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni és megállapodni, hogy milyen feltételekkel tennénk azt meg.”

Litvánia szerdán bejelentette: határzárat létesít és csapatokat telepít, hogy megállítsa a területére illegálisan belépni akaró migránsokat. A 679 kilométeres litván–belarusz határ ritkán lakott területeken halad át. Idén valamivel több mint 1500 ember lépte át a határt, közülük 900-an július első kilenc napja alatt. Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök pénteken a nemzeti műsorszolgáltatónak nyilatkozva elmondta: nem számít arra, hogy a Belaruszból érkező migránsáradat magától csillapodni fog. Kifejtette: „Mivel a belarusz rezsim pénzt keres ezeken az embereken a vízumdíjakból, gondolom, más bevételekhez is jut ebből, nehéz lenne kedvező változást várni további hatásos eszközök megtétele nélkül.”

A határ mintegy 78 kilométerét kerítették el a korábbi években, és mintegy 258 kilométert elektronikusan felügyelnek a litván belügyminisztérium szerint. Šimonytė szerdán egy Litvániába bejutott migránsnál talált dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy Belarusz repülőjáratokat kínált migránsoknak a minszki utakhoz. Hozzátette, hogy a fő repülőtér, ahonnan az emberek Belaruszba repültek, Bagdad volt, de külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis szerint Törökországból is érkeztek migránsok.