A törvényszék a leadott szavazatokat átlátható módon rendelte újraszámolni, azon pártok képviselőinek jelenlétében, amelyek a választás tisztaságát megkérdőjelezték.
A döntés értelmében a választókerületek kétharmadában leadott voksok összeszámlálását ismételnék meg.
A választási bizottság azt követően hagyta abba a részeredmények ismertetését, hogy több párttól 147 panasz érkezett be hozzá.
Az ellenzéki Malawi Kongresszus Párt (MCP) a 28 választási kerületből tízben elkövetett állítólagos szabálytalanságok miatt fordult bírósághoz.
Eisenhower Mkaka, az MCP szóvivője szerint egyes választócédulákon egyértelmű jelei vannak a választási manipulációnak a szavazólapokon szereplő kézzel írott jegyzetek és fehér szövegjavító nyomai formájában.
A szavazók hét elnökjelölt közül választhattak, de csak háromnak van valós esélye a győzelemre: közéjük tartozik a 2014 óta hivatalban lévő elnök, Peter Mutharika és Saulos Chilima alelnök, valamint Lazarus Chakwera ellenzéki vezető.
Saulos Chilima alelnök választási csalásra hivatkozva a voksolás eredményének megsemmisítését követelte.
A leadott voksok háromnegyedének összesítését követően a szavazatok 40,9 százalékával a hivatalban lévő Peter Mutharika elnök vezetett. Az MCP jelöltje, Lazarus Chakwera 35,44 százalékon állt, míg Chilima mindössze 18 százalékot szerzett.
Az Európai Unió választási megfigyelői és a helyi civilszervezetek is tisztességesnek, átláthatónak és szabadnak nevezték a voksolást.
Az ENSZ adatai szerint Malawi a világ 20 legszegényebb országa közé tartozik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a mintegy 18 milliós lakosság 70 százaléka napi 2 dollárnál kevesebből él.
A választási kampányban fontos szerepet játszott az élelmiszerbiztonság kérdése – részben azért is, mert az Idai ciklon márciusi pusztítása jelentős károkat okozott az országban. Az ENSZ adatai szerint a heves viharok és az azokat követő áradások mintegy 870 ezer embert érintettek, illetve nagyjából 87 ezer embernek kellett elhagynia lakhelyét.
