Már az ENSZ előtt az ujgurkérdés

Sikerült kimaradnia a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete körül kibontakozó, nemzetközi konfliktusból a magyar kormánynak.

Tüntető az ujgur zászló színeivel egy tokiói tüntetésen. Többhasznú akció Fotó: Reuters

Sikerült kimaradnia a Kínában élő muszlim kisebbség, az ujgurok helyzete körül kibontakozó, nemzetközi konfliktusból a magyar kormánynak. Legalábbis erre utalnak azok a sajtóhírek, melyek az ENSZ-ben indult diplomáciai manőverekről számolnak be.

Múlt hét szerdán huszonkét nyugati állam ENSZ-nagykövete írt nyílt levelet az Emberi Jogi Tanácsnak, ebben elővették a muszlim kisebbséggel szemben gyakorolt fellépés ügyét. Kína legalább egymillió ujgurt tart átnevelő táborokban az ország nyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur Auto­nóm Területen, és ahogyan arról lapunk is írt, az iszlám szélsőség és szeparatizmus terjedése miatt a pekingi kormány más drasztikus intézkedéseket is foganatosított.

Tüntető az ujgur zászló színeivel egy tokiói tüntetésen. Többhasznú akció
Fotó: Reuters

A marxizmusra nevelő kényszertáborok mellett számos mecset elpusztult, sokakat bebörtönöztek. Ezt ítélték el nyílt levelükben a nyugati szövetségesek, közöttük Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország, Japán és Svájc.

A támadást nem nézte ölbe tett kézzel Peking, és igyekezett az események elébe menni. Pénteken harminchét szövetségese állt ki a kormány intézkedései mellett, közöttük számos muszlim ország, például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Szíria is. Az aláírók leszögezik, hogy a muszlim szélsőségek elleni fellépés Hszincsiangban a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc része.

Az eddig megjelent sajtóinformációk szerint Magyarország egyik dokumentumot sem írta alá. A Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem válaszolt az üggyel kapcsolatban feltett kérdéseinkre, igaz, a nyugati világ és Kína között egyensúlyozó magyar külpolitikában a távolságtartó magatartás logikus.

Kérdéses ugyanakkor, hogy meddig követhető a semleges politika. A 2013 óta éleződő ujgur helyzet nem mutat javulást, ezért várhatóan a Kínával szembeni fellépés egyre értékesebb ütőkártyája lesz. Ezt egyébként Peking felismerte, és mások mellett a magyar kormányt is igyekezett saját oldalára állítani.

Márciusban a Reuters számolt be arról, hogy külföldi diplomaták szervezett utakon látogatnak meg hszincsiangi táborokat, a meghívottak listáján Magyarország is szerepelt. Információnk szerint a pekingi diplomácia itt nem állt meg. Úgy tudjuk, Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter múlt heti látogatásán felmerült a kérdésről alkotott magyar álláspont.

Nem enyhül Kína és Kanada viszonya

– Újabb kanadai állampolgárt tartóztattak le Kínában – adta hírül szombaton az ottawai külügyminisztérium. Az eset Santung tartományban, Jantaj városban történt, a szűkszavú közlemény azonban a kanadai állampolgár kilétére nem tér ki. A hongkongi székhelyű South China Morning Post a helyi rendőrséghez, illetve a pekingi kormányhoz fordult tájékoztatásért, eddig azonban a kínai fél nem erősítette meg a kanadai külügy közlését. A lap szerint az esetnek köze lehet egy kábítószer-ellenes nyomozás eredményeként múlt hét kedden történt letartóztatási hullámhoz, valószínűsítik ugyanakkor, hogy a két ország elhidegült kapcsolata áll az ügy hátterében. A konfliktus tavaly decemberben kezdődött, amikor a vancouveri repülőtéren előállították a Huawei telekommunikációs multi kínai pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout (Meng Wanzhou). Nem sokkal később Peking két, Kínában élő kanadait tartóztatott le kémkedés vádjával; Michael Spavor, illetve a korábban Magyarországon is élt Michael Kovrig jelenleg is kínai őrizet alatt áll. (B. V.)