Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Miközben az Európai Unió napok óta nem tesz mást, mint a felelősséget a gyártókra tolva magyarázkodik az elhibázott vakcinabeszerzések miatt, már a nagyságrendekkel szegényebb büdzséből gazdálkodó, nem EU-tag Szerbia is jócskán megelőzte a blokkot az átoltottság tekintetében. A Financial Times brit gazdasági napilap minapi összesítéséből kiderült:
a nyugat-balkáni ország Európában a második helyen áll a beoltottak arányát tekintve, Szerbiát pedig a listán egyetlen európai állam, az uniót januárban elhagyó Egyesült Királyság előzi meg.
A hétmilliós országban mindenesetre már több mint 300 ezer embert beoltottak valamelyik vakcinával, az ország jelenlegi átoltottsága így 4,6 százalék, miközben az uniós tagállamok közül a legjobban álló Olaszországban a lakosok csupán 2,5 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcinához. Az oltási kampányt egyébként a szerbek is az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájával kezdték: ebből tavaly decemberben 4784, januárban pedig 19 500 ampulla érkezett az országba. Az orosz Szputnyik V-ből Belgrád kétmillió adagot rendelt, ennek első szállítmánya már tavaly december 30-án meg is érkezett, az ígéret szerint pedig januárban az orosz fél a megrendelés többi részét is teljesíti. A kínai Sinopharm szérumából több mint egymillió adag szintén már január közepe óta elérhető.
A 2012 óta uniós tagjelölt státusban lévő Szerbia az oltási programja összeállításánál egyébként még azzal is számolt, hogy az Európai Uniótól is kap vakcinát, ebből azonban – mostanáig – semmi nem valósult meg.
Eredetileg ugyanis a legnagyobbrészt uniós tagállamok pénzügyi támogatásából létrejövő, a kis és alacsony jövedelmű országok védőoltással való ellátására létrehozott COVAX nevű – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a genfi GAVI Oltóanyag-szövetség által közösen vezetett – nemzetközi vakcinaelosztótól is számított volna Belgrád segítségre.
– A COVAX-tól még nem kaptunk egyetlen vakcinát sem. Amit eddig szereztünk, azt kétoldalú tárgyalások révén szereztük
– idézte az Euronews páneurópai hírportál Alekszandar Vucsics szerb elnököt. Az államfő nemrég arra is emlékeztetett: Belgrád kétmillió eurót adományozott is az uniós vakcinafejlesztésre. Szerbia egyébként éppen a globális vakcinaverseny miatt döntött úgy, hogy a Nyugaton és a Keleten gyártott oltóanyagokból is rendel. Egyelőre ugyan az országban csak a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V és a Sinopharm oltóanyaga érhető el, a szerb kormány által erre a célra létrehozott honlapon az érdeklődők már az amerikai Moderna és a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagára is előjegyezhetnek, Belgrád ugyanis arra készül, hogy ezeket is mihamarabb engedélyezi.
A számok tehát nem hazudnak: az országok oltási kampányainak előrehaladottságát kormányzati forrásokból származó hivatalos adatok alapján összehasonlító Our World in Data statisztikájából az derül ki, hogy az uniós tagállamok nem csupán a lista élén álló Izraelhez vagy néhány Öböl-menti monarchiához viszonyítva vannak jelentősen lemaradva, de még az Egyesült Államokhoz képest is, ahol a lakosságnak körülbelül hat százaléka már megkapta az oltóanyagot.
Ezzel szemben az Európai Unió lakosságának átoltottsága összességében még mindig nem éri el a két százalékot.
A The New York Times liberális amerikai napilap ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: amennyiben a jelenleg harmincszázalékos átoltottságnál tartó Izrael tartja az eddigi ütemet, négy hét múlva a zsidó állam lakosságának mintegy fele be lesz oltva a kétdózisú vakcinák legalább egyik felével, miközben az európai országok többsége hónapokra van attól, hogy elérje az izraeli oltottsági szintet.
Nem meglepő tehát, hogy gyakorlatilag már minden tagállamból, köztük Ausztriából, Lengyelországból, Ciprusból és Csehországból is záporoznak a kritikák Brüsszelre, hiszen az oltási központok az egész kontinensen startra készen állnak, csakhogy egyelőre nincs mivel oltani, minden ország hiánnyal küzd. Noha az Európai Bizottság a vakcinabeszerzési tárgyalásokat a német uniós elnökség idején bonyolította le, éppen Németország bírálja leghangosabban az uniós beszerzéseket. A minap Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
a koronavírus-járvány leküzdését tekintve a hosszú távú megoldást egyértelműen az oltás jelentheti, csakhogy nincs megfelelő mennyiségű oltóanyag, ez pedig bizalomvesztést okoz a lakosság körében.
Söder a német szövetségi kormánnyal és a Bizottsággal szemben is éles kritikát megfogalmazva hangsúlyozta: hiába az utánrendelés, a folyamatok túlságosan bürokratikusak. – Tény, hogy valami félresikerült – mondta, majd hozzátette: bár ellenzi az oltási nacionalizmust, de aggasztja, hogy más országok gyorsabban és hatékonyabban rendeltek a vakcinákból.
Úgy tűnik, már Máltánál is betelt a pohár. A brüsszeli Politico tegnapi hírlevele arról írt:
a szigetország egészségügyi minisztere, Chris Fearne levelet írt Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztosnak, amelyben arra ösztönözte Brüsszelt, hogy álljon készen extra mennyiségű oltóanyag felvásárlására, az oltások iránti erős globális keresetet figyelembe véve ugyanis ideje lenne előre tervezni.
Valletta szerint ugyanis egyelőre semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a vakcinák hatásosságához a két dózison felül nem lesz-e szükség egy harmadik dózisra is, emiatt pedig elengedhetetlen, hogy az EU még idejében betárazzon az oltóanyagokból.
Washington jelzésére vár az orosz fél.
A Nyugat „a XXI. században nem engedheti meg, hogy egy ország megszálljon és gyarmatosítson egy másik nemzetet”.
A pápa az utóbbi években különösen nagy figyelmet szentelt a technológia és etika metszéspontjának.
„Zelenszkij egy bábu és nem egy játékos.”
Ma tárgyalják az EP-ben Magyar Péter mentelmi jogának ügyét
A Magyar, Pressman, Weber triónak egyszerre húzta el a nótáját Wellor
Fia ellen harcolt, szívszorító családi történetet mesélt Epres Panni Benedek Tiborról
Viccelődve emlékeztettük egymást a barátnőmmel, hogy anno iskolás korunkban nálunk is volt bombariadó
Új álompár a láthatáron? Kiderült, mi van a Házasság első látásra két sztárja között
Kiderült, mennyi pénzt illik adni nászajándékba
Zelenszkij távozhat, ez lehet a leváltásának oka
Már a magyarok elleni bosszú jár a semmiből felbukkanó csapat játékosainak fejében a kézivébén
Négy rendőrt lőttek meg egymás után, akik egy segélyhívásra érkeztek
Mutatjuk a fenyegető levelet, amit az iskolák kaptak
Hiszünk benne eléggé, hogy még mindig élnek? – új, magyar szereplője van az ikerpár utáni nyomozásnak
Világnemzet vagyunk: mutatjuk Donald Trump magyar felmenőit
Washington jelzésére vár az orosz fél.
A Nyugat „a XXI. században nem engedheti meg, hogy egy ország megszálljon és gyarmatosítson egy másik nemzetet”.
A pápa az utóbbi években különösen nagy figyelmet szentelt a technológia és etika metszéspontjának.
„Zelenszkij egy bábu és nem egy játékos.”
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Washington jelzésére vár az orosz fél.
A Nyugat „a XXI. században nem engedheti meg, hogy egy ország megszálljon és gyarmatosítson egy másik nemzetet”.
A pápa az utóbbi években különösen nagy figyelmet szentelt a technológia és etika metszéspontjának.
„Zelenszkij egy bábu és nem egy játékos.”
Magyar Pétert lopással gyanúsítják Magyarországon.
Az afrikai bevándorló az egyik középiskola környékén molesztált szexuálisan két kiskorú diákot.
Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón elmondta: iskolák ellen irányult fenyegetés Magyarországon.
Az afrikai bevándorló az egyik középiskola környékén molesztált szexuálisan két kiskorú diákot.
Megszólalt a munkajogász.
The Polish EU Presidency is in full swing.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
