– Az MKP július 18-i tisztújító kongresszusán ön jött ki győztesen az elnöki székért vívott harcból. Hogyan értékeli, illetve hogyan tekint erre a posztra?
– Nagyon örülök, és ezúton is köszönöm a kongresszusnak a belém helyezett bizalmat. A 200 küldöttből 198 kongresszusi küldött jelent meg, ami azt jelenti, hogy nekik nem volt mindegy, hogyan alakul a jövő a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a közösségünk számára. A küldöttek érezték a súlyát a felelősségteljes hozzáállásnak a tisztújításhoz, és természetesen mindent megteszek annak érdekében, hogy erre a bizalomra, amelyet kaptam, rászolgáljak.
– Az országos általános alelnöki posztra Berényi József egykori MKP-elnököt javasolta. Miért éppen rá esett a választás?
– Berényi József jelen pillanatban a felvidéki magyarság érdekeit tudja közvetíteni a kormányfő és a kormánypártok irányába. Ezért úgy érzem, ez a kapocs személyében fontos. Az elmúlt időszak is megmutatta, és úgy tűnik, hogy a felvidéki magyarság számára is fontos az, hogy érdekképviseletet tudjunk felmutatni a szlovákság irányába is.
– Lát nehézségeket abban, hogy az MKP-ból kiszakadt pártokkal – gondolok itt a Most–Hídra, illetve a Magyar Közösségi Összefogásra – létrejöjjön az egység?
– Arra kell összpontosítanunk, hogy létrejöjjön a felvidéki egység. Nemcsak politikai, de társadalmi egységet is értek ezalatt. Ami azonban fontos, hogy ez az egység önmagában nem cél. Az egység feltétele és eszköze megmaradásunknak. Célunk tulajdonképpen a szülőföldünkön való megmaradás.
– Melyik politikai formációval kíván először tárgyalni az egyesülésről és miért?
– Először mindenképpen a Magyar Közösségi Összefogással szeretnék tárgyalni, tekintettel arra, hogy filozófiában közelebb állnak hozzánk. A Most–Hídnak pedig a magyar vonalával szeretnék tárgyalni, ugyanis úgy vélem, nem szabad feladnunk az etnikai alapú politizálást.
– Vannak konkrét elképzelései, kitűzött céljai arra vonatkozóan, hogyan és milyen formában történjen meg a felvidéki magyarok egyesítése?
– Ez nemcsak tőlem és az MKP által felállított küldöttségtől függ, hanem a tárgyalópartnerektől is. Tehát mindenképpen fontos tényező az is, hogy ők hogyan látják a helyzetet, melyek azok a kapcsolódási pontok, amelyekre tudunk alapozni. Biztos vagyok abban, hogy minden résztvevő részéről szükség lesz kompromisszumokra.
– Az önök részéről van olyan ok, feltétel, amely nélkül az egység nem jöhet létre?
– Bízom benne, hogy a szándék minden jövendőbeli tárgyaló fél részéről őszinte, és mindenki érzi azt, hogy érdekeink védelmében szükség van az egységre. Tényleg úgy gondolom, hogyha a szándékok őszinték lesznek minden tárgyalópartner részéről, akkor ez az egység létre is fog jönni.
– Ennek ellenére sokan szkeptikusak. Amennyiben nem sikerül egy magyar párt létrehozása Felvidéken, van B terve is?
– Az MKP-t mindenképpen meg kell erősíteni. Jelen pillanatban pártunk a legerősebb olyan formáció, amely a felvidéki magyarság érdekeit hivatott képviselni. Ebből következően az egység gerincét mindenképpen az MKP-nak kell alkotnia.
– A tisztújító kongresszuson elsődleges célkitűzésként a politikai egység mellett a társadalmi egység megteremtését emelte ki. A szétzilált, az utóbbi években jócskán megviselt, csalódott magyar emberek, tehát a felvidéki magyarság összekovácsolására is vannak tervei?
– Említettem a beszédemben, és szeretném itt is hangsúlyozni, hogy azért nincs társadalmi egység, mert tíz évvel ezelőtt, amikor megtörtént a szakadás, az árkok nemcsak a politikában, hanem fokozatosan a közösségünk mindennapjaiban is kialakultak. Tehát amikor családi rendezvényeken előjött a politika, akkor bizony egyre inkább mélyültek az árkok, amelyek a különböző nézetek miatt alakultak ki. Ezt meg kell szüntetni. Csakhogy nem elég a politika terén egységet teremteni, hanem mindenképpen tárgyalni kell a különböző civil szervezetekkel és intézményekkel is, hogy az egység minden szinten létrejöhessen.
