Oroszország foglyokkal pótolná a kieső vendégmunkásokat

A járványhelyzet miatt megcsappant a vendégmunkások száma, „munkatáborokban” vetnék be a foglyokat.

Bahcsiszaraj, 2021. március 18. A 2021. március 18-án közreadott képen orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvõi Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án. A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselõi 2021. március 18-án közös állásfoglalást adtak ki, amelyben felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását, valamint továbbra is támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát. MTI/AP/Pavel Golovkin Fotó: Pavel Golovkin

Orosz kormánytisztviselők intenzív tárgyalásokat folytatnak nagy üzleti vállalkozásokkal, hogy beruházókat találjanak egy nagy méretű, börtönmunkán alapuló büntetés-végrehajtási komplexumrendszer létrehozására. A köznyelvben egyszerűen csak munkatábornak nevezett létesítmények célja Moszkva szándéka szerint az, hogy

a fogvatartottak munkaerejét használják fel a Covid–19-járvány miatt hazatávozott külföldi vendégmunkások pótlására.

– Cégekkel tárgyalunk, megállapodásokat kötünk, és aktívan dolgozunk az ügyön – jelentette ki hétfőn újságíróknak Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter, hozzátéve: a közeljövőben növelni akarják a javító-nevelő központok számát, ahol a nagy beruházási programok révén akár több ezer elítélt végezhet ilyen jellegű munkát. – Egyébként úgy vélem, helyes az az elgondolás, hogy a vendégmunkásokat fogvatartottakkal helyettesítsük – fűzte hozzá. A politikus elmondta azt is, hogy a korrekciós intézményeket nagy építkezések és kiterjedt ipartelepek mellett szándékoznak felállítani.

A témáról szóló, nem ritkán heves vita legújabb fordulóját Alekszandr Kalasnyikov, a nemzeti büntetés-végrehajtási szolgálat (FSZIN) igazgatója kezdeményezte a múlt héten. Elmondta, hogy a közép-ázsiai vendégmunkások eltűntek, viszont

országszerte 188 ezer elítélt szerezheti meg a jogot munkavégzésre a büntetési ideje alatt.

Kalasnyikov ismertette, hogy jelenleg ennél sokkal kisebb a börtönmunkával is végezhető tevékenységek köre, a legtöbb munkatelep csak mintegy száz munkahelyet képes biztosítani. Ennek ellenére az ország nyolcezer állást hozott létre a börtönlakóknak, amelyek révén lehetőségük nyílik a pénzkeresetre és szakmák tanulására, ezzel bizonyítva, hogy képesek visszailleszkedni a társadalomba.

– Készek vagyunk mindezt megszervezni. E létesítmények nem Gulagok lesznek, hanem teljesen új, tisztességes körülményeket biztosító intézetek tisztességes fizetéssel

– szögezte le az FSZIN igazgatója.

Az orosz kormány még márciusban arra figyelmeztetett, hogy egy sor kulcsfontosságú szektorban – például az építőiparban – erős munkaerőhiány lépett fel a vendégmunkások hiány amiatt, mivel sokan hazakényszerültek a koronavírus-járvány miatt. Egyidejűleg a vendégmunkások szövetségének a vezetője bírálta azokat az elképzeléseket, amelyek szerint elítéltekkel be lehetne tölteni a hiányt. Vadim Kozsenov az újságíróknak szegezte a kérdést azzal kapcsolatban, hogy ki fogja a fogvatartottakat oktatni, tekintve, hogy a vendégmunkások megfelelően képzettek.

– A nemzeti büntetés-végrehajtási szolgálatnak kellene kézbe venni az ügyet és valahogy megszervezni a börtönmunkásokat, illetve felmérni, ki közülük kőműves, burkoló vagy ács

– mutatott rá a vendégmunkások szövetségének a vezetője.

A börtönunka alkalmazása már sokszor terítékre került Oroszországban. E gyakorlat már sokfelé elterjedt, többek között az Egyesült Államokban is, ahol a több mint kétmillió fogvatartott java része dolgozik ily módon. Oroszországban azonban még mindig kísért a múlt, és sokan attól tartanak, hogy a börtönmunkatelepekkel visszatérnek a hírhedt szovjet Gulagokhoz, azaz kényszermunkatáborokhoz. A sztálinista korszakban becslések szerint több mint egymillió ember pusztult el távol-keleti és szibériai büntetőtáborokban járványokban, illetve a brutális bánásmód és a kivégzések miatt.