Sefik Dzsaferovics, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének bosnyák tagja azt nyilatkozta a srebrenicai mészárlás 24. évfordulójára történő megemlékezés kapcsán, hogy a szerb politikai és vallási élet elitje ma sem képes józanul szembenézni a valósággal, nem határolódnak el egyértelműen az egykori gaztettek elkövetőinek szellemiségétől sem, nem ismerik el a népirtás tényét.
Az évfordulós megemlékezésen az emlékközpontban tízezrek gyűltek össze. A hétfőn indult békemenet mintegy hatezer résztvevője is megérkezett. A világ minden tájáról érkező résztvevők hétfőn indultak, 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban végigjárva azt az utat, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől. Az 1995-ös mészárlás nemrégiben azonosított 33 áldozatát temették el a potocsári emlékközpontban.
A háború sebeivel együtt – de csak részben együtt, inkább egymás mellett – három nemzet él Bosznia-Hercegovina területén. Állampolgárainak több mint fele muzulmán hitű. Többségük nem tartozik az iszlám egyik radikális ágához sem, jelen vannak azonban a szélsőségesek is. A muzulmán vallású bosnyákok és a római katolikus horvátok mellett az ortodox szerbek majdnem teljesen független államot alkotnak, többségben élve a Boszniai Szerb Köztársaság területén.
Idős muszlim házaspár hajt fejet kivégzett szerettei előtt
Fotó: MTI/AP/Darko Bandic
A szerbiai tisztségviselők közül senki sem volt ott a megemlékezésen. A háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke, Milorad Dodik sem, aki előzőleg már többször is azt nyilatkozta, hogy minden fél részéről történtek túlkapások, bűncselekmények Srebrenicánál is, ahogyan a délszláv háború idején sok más esetben, de a bosnyák fél a kezdetektől fogva próbálja mitizálni az 1992–1995-ös boszniai háború utolsó szakaszában Kelet-Boszniában történt eseményeket. Egyszer még azt is mondta, hogy a bosnyákoknak valójában addig nem jutott eszükbe népirtásról beszélni, amíg Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség egykori főképviselője fel nem vetette, hogy az embereknek egy ilyen mítoszra lenne szükségük. Dodik szerint sokan hajlamosak csupán a srebrenicai események tükrében vizsgálni az egész háború időszakát, ami viszont sokkal korábban kezdődött történelmi folyamatok következményeként is felfogható.
Dodik már többször megismételte, hogy elítél minden gonosztettet, de úgy látja, olyanokat is felelősségre vontak a Srebrenicában történtekért, akik valójában nem tehettek semmiről sem. A sok szempontból ma is megosztott Bosznia-Hercegovina többségében horvátok és bosnyákok lakta országrészében, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban 2014 óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető az, aki tagadná, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt.
Srebrenicát a boszniai háború idején az ENSZ védelme alá helyezték. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én azonban bevonultak a városba, és a holland katonákból álló ENSZ-békefenntartók szeme láttára elhurcoltak több ezer muzulmán férfit, akik többségét ezt követően kivégezték. Az áldozatok holttesteinek felkutatásán arra szakosodott kutatócsoportok máig is dolgoznak. 33 újonnan azonosított áldozatot most temettek el, amivel 6643-ra nőtt az azonosított áldozatok száma.
