A strasbourgi plenáris ülésen elsöprő többséggel fogadták el az uniós társjogalkotó szervek – az EP és a tagországok kormányait tömörítő tanács – között korábban létrejött előzetes megállapodást.
Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, valamint a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepel. Emellett a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett ágazatok listájára.
Az EU-szintű rendszer segíteni fogja a külföldi befektetések köz-, illetve nemzetbiztonsági alapú átvilágítását. Nagy hangsúly kerül az információcserét szolgáló együttműködésre.
A tagországok véleményezhetik majd az egymás területén tervezett beruházásokat. Az Európai Bizottság is kérhet információt és adhat véleményt, de a végső döntést továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.
Noha az ország nincs megnevezve a szövegben, a rendszer felállítására elsősorban az utóbbi évtized aggályosnak, sokak által veszélyesnek tartott kínai stratégiai beruházásaira, felvásárlásaira tekintettel kerül sor. A jogi keret létrehozását erősen támogatta a francia, a német és az előző olasz kormány is, míg más tagállamok, például Ciprus, Görögország és Málta ellene voltak.
„A védelmező Európa elve valósággá vált. Ezen mechanizmussal felléphetünk az iparunkat, a technológiáinkat és a stratégiai érdekeinket fenyegető veszély ellen. Európa továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt, de kezébe veszi a sorsát” – mondta Franck Proust néppárti jelentéstevő.
Rámutatott: hasonló rendszer működik a világ számos országában, az Egyesült Államoktól, Japánon és Kanadán át Kínáig, így épp itt az ideje az EU fellépésének is.
A külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket, és azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az EU technológiai előnyét és gyengíthetik a kontinens biztonságát – írta az Európai Bizottság.
A tanács várhatóan március elején hagyja jóvá hivatalosan a jogszabályt, amely kihirdetése után másfél évvel lép majd életbe.
Jelenleg az Európai Unió 14 tagállamában működik már beruházás-átvilágító rendszer, köztük Magyarországon is, azonban a mechanizmusok az általuk vizsgált terület és a felépítésük tekintetében is jelentősen eltérnek egymástól.
Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló külföldi befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik a fejlődő országokból, elsősorban Kínából, és a tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.
