Súlyos atrocitások Úzvölgyén

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben.

Magyarokat védenek a csendőrök a sírkert kapujában. Történelmi érdeklődésű huligánok Fotó: MTI/Veres Nándor

A csendőri kordont áttörve, a Hargita megyei önkormányzat által lezárt úzvölgyi katonai temető kapuját betörve jutottak be tegnap román nacionalisták az emlékhelyre, ahol nemrég a Bákó megyei Dormánfalva vezetése törvénytelenül emelt ortodox betonkereszteket. A románok kitűzték az ország zászlaját a sírkert kapujára.

Romániában június 6. a nemzet hőseinek emléknapja, ezzel az indokkal érkeztek koszorúzni román civil szervezetek Úzvölgyébe. A helyszínen a délutáni órákban székely és magyar zászlókat lengető magyarok alkottak élőláncot a temető körül. A moldvai megyékből autókkal érkező románok egy ideig a magyarokat szidalmazó rigmusokkal heccelték az imádkozó székelyeket. „Mars ki innen!”, „Mars Budapestre” – üvöltözték a magyaroknak, s néhányan köveket dobáltak a székelyek felé. Román részről mintegy ezer, a magyar oldalon pedig közel háromszáz ember vett részt az eseményen. Miután a románok – köztük a labdarúgócsapatok ultrái – erőszakkal benyomultak az emlékhelyre, a magyarokat a csendőrök és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyszínen lévő politikusai meggyőzték arról, hogy menjenek haza.

Magyarokat védenek a csendőrök a sírkert kapujában. Történelmi érdeklődésű huligánok
Fotó: MTI/Veres Nándor

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Teo­dor Melescanu román külügyminiszterrel, és nyomatékosan kérte, hogy az úzvölgyi rendezvények kapcsán a román fél ne adjon teret a provokációknak, és tegyen meg mindent a fizikai atrocitások elkerülése érdekében – tájékoztatta Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkár tegnap az MTI-t.

Közleményében azt írta: a román külügyminiszter minderre ígéretet tett. Carmen Dan, a bukaresti belügyi tárca vezetője Facebook-bejegyzésben csitította a kedélyeket az úzvölgyi eset kapcsán.

„Határozottan elítélünk minden erőszakos cselekedetet, és felszólítjuk a hatóságokat, hogy azonnal állítsák elő azokat, akik fizikai agresszióhoz folyamodtak, akik barbár módon rongáltak, akik betörtek az úzvölgyi katonatemetőbe, összetörve a kaput, akik kitépték a kereszteket, hogy megfélemlítsék közösségünket! A magyar emberek békésen tiltakoznak a dormánfalvi polgármester törvénytelenségei ellen, amelyeket az elmúlt időszakban több román hatóság is megállapított. A temetőt élőlánccal védő magyarok nem szítanak feszültséget, hanem őseik emlékének meg­gyalázása ellen tiltakoznak” – fogalmazott tegnap esti Facebook-bejegyzésében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Még az incidensek kitörése előtt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt mondta, világosan látszik, hogy valakik más síkra akarták terelni az ügyet. Szerinte valószínűsíthető: a hátterében az a szándék áll, hogy a két közösséget összeugrasszák.

A magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni a román emlékmű felszentelését
Fotó: MTI/ Veres Nándor

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. Bákó megye prefektusa kedden felszólította Dormánfalva önkormányzatát, hogy vonja vissza azt a március 29-i határozatát, amellyel a kisváros közvagyonába sorolta be az úzvölgyi katonatemető területét. A román védelmi minisztérium hétfői állásfoglalása szerint az idegen háborús emlékhelyek átalakítása csakis a minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el Romániában, és a hivatal nem járult hozzá az úzvölgyi katonatemető átalakításához.