„Senkinek nem használ az, ha tovább nő a térségben a feszültség. Úgy gondoljuk, a diplomáciai út visz közelebb a megoldáshoz” – mondta az államminiszter, egyúttal óvott a „hamis választás” veszélyétől „egy tönkrement alku” és a háború között.
Úgy vélte, az új tárgyalásoknak – az iráni atomprogram mellett – érintenie kell Teherán ballisztikus rakétaprogramját és a síita állam beavatkozását a regionális válságokba a helyi milíciák révén.
Irán a héten jelentette be, hogy újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményben, és megkezdte a centrifugák feltöltését uránium-hexafluoriddal. Behruz Kamálvandi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) szóvivője azt mondta, hogy az uránt 4,5 százalékosra dúsítják. A 2015-ben kötött, az iráni atomprogramról szóló többhatalmi atomalku azonban 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét.
Donald Trump amerikai elnök ezt az alkut tavaly májusban mondta fel, arra hivatkozva, hogy Teherán nem tartja be kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államok a korábban felfüggesztett szankciókat is újra életbe léptette, súlyos csapást mérve ezzel az iráni gazdaságra.
A Perzsa (Arab)-öböl térségében az elmúlt hónapokban szintén nőtt a feszültség, elsősorban az Emírségek regionális szövetségese, Szaúd-Arábia és Irán között. Szeptember közepén dróntámadás ért két szaúdi olajlétesítményt, ennek következtében több mint 5 százalékkal csökkent a nemzetközi olajkínálat. A támadás elkövetőjeként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek, de Rijád és Washington is a felkelőket támogató Iránt gyanúsította meg. Teherán következetesen tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez.
A húszik az idén ballisztikus rakétákkal és drónokkal többször követtek el támadást szaúd-arábiai városok ellen.
Az iráni Forradalmi Gárda pedig az elmúlt hónapokban több, a Hormuzi-szoroson áthajózó olajszállító tankert is lefoglalt, csempészés vádjával.
